Érthetőnek tartom, ha ezeknek a kijelentéseknek egyike-másika, a természete és formája miatt
teológiai problémát okoz valakinek. Az egyik ilyen felmerülő kérdés bizonyára az lehet,
hogyan találkozhattam és beszélhettem olyan ó- és újszövetségi, valamint egyháztörténeti
szempontból jelentős személyekkel, akik már régen meghaltak. Azonban a Bibliában is vannak
erre példák: például az az eset, amikor az Úr Mózessel és Illéssel beszélt. Illést anélkül, hogy
meghalt volna, fölvitték a Mennybe, Mózes azonban meghalt. Egy másik eset lehet az, amikor
János apostol a földre esik hogy imádja az angyalt (Jel.22:9). Az angyal ekkor megfeddi, és azt
mondja, hogy ő is csak az egyik szolgatársa Jánosnak és testvéreinek. Sokan ezt úgy
értelmezik, hogy ez az angyal azok közé a szentek közé tartozott, akik korábban már
meghaltak, és az Úr magához vette őket.
Megértem, ha valakinek ezt nehezére esik elfogadni. Azonban lehetséges egy másik
magyarázat is. Különbség van a prófétai átélés és a valóságosan megtörtént események között.
Például amikor Ezékiel próféta a Szellem által elragadtatott és Jeruzsálembe vitetett, két-
ségtelenül nem járt ott testi valóságában a földi városban, annak ellenére, hogy ez az élmény a
próféta számára nagyon is valóságosnak tűnt. Egyéb átélései között is sok hasonló lehetett:
ezeket nem testben élte át, azaz nem a fizikai valóságban történt események voltak, hanem
olyan prófétai megtapasztalások, amelyek által a száműzetésben élőknek szóló üzeneteket
kapott.
Hasonlóképpen, bár ezek az átélések és személyek nagyon is valóságosnak tűntek számomra,
magam sem tudom megmondani, hogy tényleg beszéltem-e ezekkel a személyekkel a
Mennyben. Abban hiszek, hogy ezeket a prófétai átéléseket azért kaptam, hogy bizonyos
üzeneteket közvetítsenek számunkra, de azt nem tudom, hogy azok a helyek, melyeket a
Mennyben láttam, valóságosak voltak-e, vagy csak azért láttam őket így, mert az üzenet
közvetítése így kívánta, ugyanakkor, azt is lehetségesnek tartom, hogy ezek mégis valóságos
helyek és személyek voltak. Nem hiszem, hogy a Szentírás alapján ezt a lehetőséget teljesen el
kellene vetnünk, bár megértem, hogy egyesek számára ez elfogadhatatlan. Ahogyan Ábel ma is
beszél, bár régen meghalt, a Bibliában szereplő személyek életpályája önmagában véve is
üzenetet hordoz. Itt leírt megtapasztalásaim segítettek abban, hogy ezt az igazságot minden
eddiginél élesebben meglássam.
Személy szerint én mégis inkább arra hajlok, hogy ezek csupán prófétai átélések voltak, és nem
valóságos emberekkel beszéltem. Az egyik ami erre mutat, hogy ezek az élmények gyorsan
elhalványultak. Például, sok embernek annyira „valóságosak" az álmai, hogy felébredve azt
hiszik, ezek az események tényleg megtörténtek. Mégis, a legvalóságosabbnak tűnő álom is
olyan gyorsan megfakul, hogy néhány órán belül teljesen el is felejthetjük az egészet. Az igazi
átélések másképpen maradnak meg bennünk. Amikor valóban személyesen találkoztam az
Úrral és az angyalokkal, az az élmény most - évekkel később is - épp oly eleven és valóságos
bennem, mint amikor átéltem. Sok olyan álmot és látomást kaptam, melyben láttam az Urat,
vagy angyalokat, de ezeknek az emléke gyorsan elhalványult. A könyvben szereplő átéléseim -
nagyon kevés kivételtől eltekintve - ugyanígy hamar elhalványultak, és nem maradtak meg
emlékezetemben olyan valóságosan, mint az igazi találkozások esetében.
Éppen ezért, amilyen hamar csak tudtam, igyekeztem leírni ezeket a profetikus átéléseket.
Néhány esetben ez nem sikerült, s mire oda jutottam, hogy leírjam őket, emlékeim már
halványodni kezdtek. Határozottan éreztem ugyan a Szent Szellem segítségét, ahogy eszembe
juttatta amit átéltem; mégis, minél több idő eltelt az átélések és lejegyzésük között, annál
jobban aggódtam, hogy nem sikerül teljes pontossággal közvetíteni az üzenetet.
Tisztában vagyok azzal, ilyen esetekben dédelgetett hitelveim, sőt előítéleteim is könnyedén
becsúszhattak az írásaimba, - s bár őszintén törekedtem rá, hogy ezt elkerüljem, - elismerem
annak a lehetőségét, hogy ez néha mégis megtörténhetett. Emiatt, állandóan azért imádkozom,
hogy a Szent Szellem vezessen engem is, amint írom ezt a könyvet, és azokat is, akik majd
olvassák. Hiszen Ő azért adatott nekünk, hogy elvezessen bennünket az igazságra és Jézushoz.
Azért imádkozom, hogy az olvasó képes legyen megkülönböztetni ami igazság és ami Jézustól
van, áttolj ami nem igazi és nem Tőle származik; ragadja és tartsa meg azokat, amik igazak - és
vesse el mindazt, ami nem.