Bob Gass: A csalódásról

Bob Gass gondolatai a csalódásról


A csalódás kezelése (1)
„Sámuel felnövekedett. Az Úr pedig vele volt…” (1Sámuel 3:19)

Isten hozott az életben – a csalódás garantálva! A Webster értelmező szótár szerint a csalódás az, „amikor a remények meghiúsulnak, s ez haragot, frusztrációt, szomorúságot és csüggedést eredményez”. Íme néhány példa, ami segíthet neked, amikor:

1) Csalódsz azokban, akikre felnéztél. Gondolj Sámuelre és Élire (1Sámuel 1-4.). Sámuel édesanyja rábízta gyermekét Élire, a főpapra, bízva abban, hogy ő majd mentorálja a gyermeket, és felkészíti Isten szolgálatára. De Élinek komoly jellemhibája volt. Gyenge szülő volt, aki tétlenül nézte, ahogy a fiai visszaélnek papi előjogaikkal, és szégyent hoznak szolgálatukra. Ki hibáztatta volna a fiatal Sámuelt, ha ő is elbukik, amikor az az ember, akire felnézett, csúnyán kudarcot vallott? De nem, ő legyőzte csalódottságát, és nem vette le tekintetét Istenről: „Sámuel felnövekedett. Az Úr pedig vele volt”. Az eredmény pedig az lett, hogy Isten Izráel egyik legnagyobb prófétájává tette őt. Tehát ne vedd le tekinteted Istenről!


2) Csalódsz azokban, akikkel együtt élsz. Ha van valaki, aki sohasem hagyna cserben, az bizonyára a családod lenne. Igaz? Tévedés! Kérdezd csak meg a fiatal Józsefet! Amikor Isten nagyszerű előmenetelt ígért neki, azt gondolta, hogy a testvérei majd ünnepelni fogják. Ehelyett ők féltékenységgel, gúnyolódással és nehezteléssel reagáltak, és eladták őt rabszolgának. Távol az otthonától és a barátaitól börtönben sínylődött egy olyan bűnért, amit nem is követett el. Milyen könnyen teret nyerhetne a keserűség, ha folyton felemlegetné a sérelmeket, amiket elkövettek ellene, és a bosszút tervezgetné. De ha így tett volna, akkor ismeretlen elítéltként meghalt volna egy idegen ország börtönében. Ehelyett ő hagyta, hogy Isten tisztázza, felhasználva a körülményeit, hogy felkészítse és Egyiptom kormányzójává léptesse elő; neked is így kell kezelned a csalódottságot.

A csalódás kezelése (2)
"... Menj, vezesd a népet..." (2Mózes 32:34)

Hadd álljon itt a csalódás két további formája, amivel meg kell küzdened az életben:

1) Csalódás azokban, akikkel együtt dolgozol, akikre számítasz. A sikerhez emberekre van szükséged; nélkülük nem megy. És ha ezek az emberek cserbenhagynak, az fájdalmas. Képzeld csak el Mózes csalódottságát! A bátyját, Áront bízza meg, amíg ő egy csúcstalálkozón vesz részt Istennel, és megkapja a Tízparancsolatot. Visszatérve Izráel népét anarchiában, bálványimádásban és kimondhatatlan eltévelyedésben találta. És hol van Áron? Ő vezeti a  lázadást! Amikor Mózesnek a legnagyobb szüksége volna rá, Áron nyomorultul cserbenhagyja. De figyeld csak meg Mózest: igazi vezetői karakter mutatkozik meg a mély csalódottságban. Szembeszáll Áronnal, Isten elé viszi ezt a zűrzavart, tőle kérve megoldást, és imában bocsánatot kér Izráel számára. Isten meghallgatja, majd emlékezteti Mózest megbízatására: "...menj, vezesd a népet... az én angyalom megy előtted..." (34. vers). A csalódottság nem  érvényteleníti a megbízatásodat - sem Isten jelenlétét. Tedd azt, amiért ő elküldött!

2) Csalódás azokban, akikért kitetted a lelkedet. Nézzük csak meg újra Mózest, a Kritikusok és Hálátlanok Gyülekezetének alapító pásztorát. Ez a gyülekezet volt rabszolgákból áll, akik megszabadultak, bőséges áldást nyertek, úton vannak az Ígéret Földjére, de nincs bennük egy szemernyi hűség és hála sem a felé az ember felé, aki mindent kockára tett azért, hogy ezt lehetővé  tegye. Alig jönnek ki Egyiptomból, máris Mózes ellen fordulnak, vádolva, hibáztatva és szidalmazva őt (2Mózes 14). Csalódott és sértődött volt Mózes? Igen. De valahányszor ki akart szállni, Istennel beszélte meg, imádkozott  panaszkodó nyájáért, új parancsokat kapott a főparancsnokságtól, és visszatért a munkához. Az Istentől elhívott férfiak és nők így tesznek, amikor csalódottak, és feladni volna kedvük.

 A csalódás kezelése (3)
„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van.” (2Kor 4:7)

Végül pedig ott van a csalódás önmagunkban. Ez a fajta csalódás az, amely a legjobban le tud gyengíteni, mert ez egy örvénybe taszíthat, amiből nehéz kijutni és felépülni. Péter örök szeretetet és hűséget esküdött Jézusnak. „Uram, bárki más elhagyhat, de én nem! Én a tiéd vagyok mindhalálig” (Máté 26:33-35 parafrázis), és tényleg minden szót komolyan gondolt. De a keresztre feszítés körüli nyomás megtörte, és háromszor letagadta, hogy ismeri Jézust. Később, visszaemlékezve Jézus szavaira: „Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem,” Péter, a saját elszomorító kudarca miatt összetört szívvel, „kiment, és keserves sírásra fakadt” (Lk 22:62). Kérdezted már valaha: „Istenem, hogyan is tudnál használni egy olyan elrontott életet, mint az enyém?” Péter nem tudott megfelelni a saját elvárásainak, és ez teljesen lesújtotta. De Jézus nem döbbent meg. Ő jól látta Péter hiányosságait, amikor elhívta a szolgálatba. Azt is tudta, hogy ennek a nagyhangú, szókimondó tanítványnak érző szíve van, ezért kiterjesztette rá kegyelmét, ahelyett, hogy eltávolította volna őt hivatalából. Amikor Jézus feltámadása után azt a parancsot adta, hogy „…mondjátok meg a tanítványainak és Péternek…” (Márk 16:7), hogy Galileában találkozhatnak vele, akkor ezzel megerősítette a bukott tanítvány kiválasztását. Péter történetének további része pedig már újszövetségi történelem.

Amikor (és nem ha!) kudarccal szembesülsz:
a) Ne tetézd a bajt azzal, hogy hagyod, hogy a csalódottság reménytelenségbe és kétségbeesésbe taszítson!
b) Alázd meg magad, és térj meg! Valld meg a bűnöd; ne keress mentségeket, ne magyarázd meg, és ne fogd a körülményekre vagy másokra!
c) Fogadd el Isten kegyelmét és bocsánatát hittel, nem az érzésekre támaszkodva! Ne engedd, hogy a Sátán meggyőzzön arról, hogy amit tettél, megbocsáthatatlan!
d) Vegyél igénybe minden segítséget, amire szükséged van ahhoz, hogy visszatérj a helyes útra! Inkább előbb, mint utóbb!

forrás:http://csabosz.posterous.com/bob-gass-gondolatai-a-csalodasrol