Hogyan kezeljük a prófétai kijelentéseket

 

Hogyan kezeljük a prófétai kijelentéseket?
Szeretném hangsúlyozni: nem hiszek abban, hogy bármiféle prófétai kijelentésnek a 
tanítások megalapozása lenne a célja. Erre a célra a Szentírást kaptuk. A prófétai 
kijelentéseknek két fő célja és haszna van. Az egyik, hogy bizonyos dolgokban 
megjelentse az Úr stratégiai akaratát a jelenre vagy a jövőre vonatkozóan. Erre látunk 
példát, amikor azt olvassuk, hogy Pál álmot látott, amelyben Macedóniába hívták, vagy 
amikor elragadtatásba esett, amelyben meghagyták neki, hogy azonnal menjen el 
Jeruzsálemből. Agabus szolgálatában is látunk erre példákat. Az egyik prófétai 
kijelentése egy éhínségről szólt, amely az egész világra eljövendő volt, a másik pedig Pál 
jeruzsálemi látogatásával kapcsolatos. 
Arra is találunk példát, hogy a Szentírás egyes olyan tanításainak megvilágítására kapunk 
kijelentéseket, amelyeket addig nem láttunk tisztán. Péter elragadtatása mindkét esetre 
példa, hiszen megvilágította az Úr akaratát, és egyúttal rámutatott egy már korábban 
elhangzott, de a Jeruzsálemi Gyülekezet által meg nem értett bibliai igazságra, miszerint 
a pogányok is képesek befogadni az evangéliumot. 
Az ebben a könyvben leírt látomások között némelyik stratégiai kijelentés, némelyik 
viszont olyan bibliai igazságokra vet fényt, amelyeket addig őszintén szólva nem 
értettem, azóta viszont már elég világosan látok. Bár a legtöbb tanítást, amelyeket az 
átélések során ilyen módon megértettem, már azelőtt is ismertem, sőt magam is évek óta 
tanítottam, mégsem mondhatom, hogy teljesen ezek szerint éltem volna. Sokszor eszem-
be jutott Pálnak Timóteushoz intézett figyelmeztetése, hogy figyeljen oda a saját 
tanításaira. Prófétai átéléseim során sokszor ugyanazokat a szavakat mondták nekem, 
amelyeket én magam is sokszor tanítottam. Tudom, hogy a saját tanításaim közül 
néhányat mindmáig nem sikerült úgy megvalósítanom, ahogyan kellett volna, ezért 
sokszor személyes feddésként fogadtam ezeket a szavakat. Mégis úgy éreztem, hogy 
ezek egyúttal általános érvényű üzenetek is, ezért szerepelnek a könyvben. 
Néhány barátom arra biztatott, hogy a "A zarándok útja" c. könyvhöz hasonlóan 
példázat formájában egyes szám harmadik személyben írjam meg e könyvet, de ezt több 
ok miatt is elvetettem. Először is úgy érzem, hogy néhányan az én saját képzeletem 
szüleményének gondolnák, és ez nem volna helyénvaló. Szeretnék ilyen kreatív lenni, 
de nem vagyok. 
Másrészt úgy éreztem, sokkal pontosabb, ha egyszerűen úgy mondok el mindent, ahogy 
kaptam. Ezért mindent megtettem, hogy pontosan úgy adjam át ezt az üzenetet, ahogyan 
én is kaptam. Mindamellett tudom, hogy a részletek iránti emlékezőtehetségem az egyik 
leggyengébb oldalam. Néha én magam is kétségbe vontam saját memóriám pontosságát 
a látomás bizonyos részleteit illetően, ezért neked is jogod van ehhez. Azt gondolom, ez 
a figyelmeztetés minden ilyen üzenettel kapcsolatban helyénvaló. Egyedül a Szentírás 
csalhatatlan. Imádkozom, hogy amint ezt az üzenetet olvasod, a Szent Szellem vezessen 
el az igazságra, és válasszon el minden polyvát, amely esetleg a búza közé keveredett. 
Rick Joyner