Készítsétek az Úrnak útját
Ésaiás 40:3
A pusztában készítsétek az Úrnak útját, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!
Készítsétek az Úrnak útját! Hogyan tehetjük ezt? Imádsággal. Nézzük meg, mi is történik akkor, ha imádsággal előkészítjük az Úrnak útját.
Lukács 3:4-6
Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az Ő ösvényeit! Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik, és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröncsös utak simákká lesznek, és MEGLÁTJA MINDEN TEST AZ ISTENNEK ÜDVÖSSÉGÉT.
Kivánhatunk-e annál többet, mint hogy Isten karata beteljesedjen a földön: minden ember meglássa Istennek üdvösségét.
Isten számít ránk ebben a munkában. Istennek munkatársai lehetünk az Úr útjainak megkészítésében.Isten számít az imádságainkra, és ezt tudnunk kell. Ahhoz, hogy Isten tervei valóra váljanak,szüksége van ajtónállókra, azaz imádságra kész, szellemben őrködő, vigyázó, buzgón könyörgő szívekre.
Mindenért imádkozni kell-e?
Amikor az Úr útjának készítésében, a megváltó Jézus születéséhez érkezünk a bibliában, két személyt találunk. Simeont és Annát, akiknek az volt a részük, hogy éjjel-nappal könyörögjenek a megváltó születéséért. Isten megprófétálta népének a megváltó Jézus születését, mégis szükség volt az imatámogatásra.
Lukács 2:25. 26. 36. 37.
És ímé, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon, és ez az ember igaz és istenfélő volt, aki várta az Izrael vigasztalását, és a Szent Szellem volt őrajta. És kijelentetett néki a szent Szellem által, hogy addig halált nem lát, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát. ... És volt egy prófétasasszony Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből. ez sok időt élt, miután az ő szüzességétől fogva hét esztendeig élt férjével. És mintegy nyolcvannégy esztendős özvegy volt. Nem távozék el a templomból, hanem böjtölésekkel és könyörgésekkel szolgál vala éjjel és nappal.
Ez a két idős ember nap mint nap imádkozott a templonban. Imádkoztak, könyörögtek, várták a Megváltó születését.
Amikor a zsidó törvények szerint Jézust bemutatták nyolcadnapon a templomban, mindeketten jelen voltak. Megáldották a gyermeket, akinek születéséért oly sokat imádkoztak.
Lukács 2:27-32
És ő (Simeon) a Szellem indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy érette a törvény szokása szerint cselekedjenek, akkor ő karjaiba vevé Őt, és áldá az Istent, és monda: Mostan bocsátod el Uram, a Te szolgádat, a Te beszéded szerint, békességben, mert látták az én szemeim a Te üdvösségedet, amelyet készítettél minden népeknek szemeláttára, világosságul a pogányok megvilágosítására, és a Te népednek, az Izrselnek dicsőségére.
Ímé, még az Úr Jézus születését is imádság hordozta, noha Isten eleve elrendelte a megtestesülését. Imádsággal kellett előkészíteni és körbevenni a Megváltó születését.