Engem misszionárius szülők, Jack és Gladys Enlow neveltek fel, akik pásztorként szolgáltak a dél-amerikai Peruban. Amikor még csak két éves voltam, akkor költöztek oda az Egyesült Államokból, Floridából, miután egy évig spanyol nyelviskolába jártak Costa Ricában. Peruban nyolcgyerekes családdá nőttük ki magunkat, és a szüleim Isten szeretetére és szolgálatára neveltek minket. Nemcsak mindennapos áhítatra (Bibliaolvasásra és imádkozásra) gyűjtöttek össze bennünket, hanem arra is tanítottak minket, hogy olvassuk a Bibliát magunk is minden nap. Mind otthon, mind az iskolában memorizáltunk Igéket, még teljes fejezeteket is a Bibliából.
Az apukám egyszer azt mondta: „Olvassátok a Bibliátokat minden nap mindaddig, amíg egyszer csak egy igevers kiugrik, és szól hozzátok!” A Biblia olvasásának nagy áldása az, hogy minden alkalommal, amikor olvasod, kaphatsz egy új üzenetet, amikor azt a Szent Szellem megvilágítja. Ez olyan, mint a kincskeresés. Mindig találsz valami újat!
Minden más módszert, amellyel meghallhatjuk Isten hangját, a Biblia igazságához kell mérni. Kutatásunk során, hogy megtanuljuk meghallani Istent, olyan gondolatok kavaroghatnak bennünk, amelyek nem mindig Istentől vannak. Például ha valaki azt mondja: „Isten azt mondta nekem, hogy házasodjak össze valakivel, aki már házas”, akkor tudjuk, hogy ezt nem Istentől hallotta, mert az Ige azt mondja: „Ne kövess el házasságtörést!” A Biblia a mi igazság-mércénk.
Az is szükséges, hogy ismerjük az Ige teljes tanácsát, összehasonlítva egyik igét a másikkal, hogy ne essünk a téves értelmezés szektás hibáiba. Az Ige a Szellem nélkül halott, és sokszor arra használták fel, hogy furcsa tanokról való vitákat provokáljanak vele, amelyek a szövegkörnyezetükből kiragadott bibliai igék alapján alakultak ki. Amikor az Igét a Szent Szellem megvilágítja, akkor elvezet bennünket a teljes igazságba.
A Zsoltár 119:105 azt mondja:
„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.”
Gyakran hallottam Istent beszélni az Ő írott Igéjén keresztül. Néha azt mondja: „Lapozz ehhez és ehhez a fejezethez és igevershez.” Nem szoktam előre tudni, hogy miről szól. Amikor elolvasom, akkor izgatottan látom, hogy az egyik kérdésemre ad választ. Vagy egyszerűen csak egy üzenet számomra Istentől akkor és ott. Lehet olyan egyszerű is, mint például: „Soha nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.”
Máskor arra érzek indíttatást, hogy felüssem a Bibliámat, és a Biblia ott nyílik ki, amit meg kellett hallanom éppen akkor. Ez minden alkalommal ámulatba ejt.
Sokszor a Szent Szellem egy olyan igeverset juttat eszembe, amit már addig is ismertem, de a jelen helyzetre alkalmazható jelentéssel. Ezért mondom azt, hogy a Biblia tele van elrejtett kincsekkel. Minden alkalommal valami újat fedezhetünk fel benne.
Amikor Dennisszel egy las vegasi gyülekezetet pásztoroltunk, akkor elkezdtünk ún. „hallgató ima összejöveteleket” tartani. Negyvenöt percet töltöttünk az Úrra várakozva a terem különböző részein, és aztán összejöttünk az utolsó 15 percre, hogy megosszuk egymással, amit az Úrtól hallottunk.
Ezeknek az összejöveteleknek az egyikén mindenki az Isten folyójáról kapott igét vagy üzenetet Istentől, hogy élet, gyógyulás és felüdülés van Isten szellemi folyójában. Annyira bátorító volt ugyanazt a dolgot hallani, legnagyobb részben az írott Igéből.
A Biblia annyira értékes ajándék, és az a célja, hogy egy élő kapcsolatra vezessen bennünket az élő Istennel. Az Ige az alapja mindannak, amit hallunk Istentől. Ez a „Logosz-Ige”, amely Isten írott Igéje lejegyezve a Bibliában.
Isten beszél a „Réma-Igén” keresztül is, amely egy inspirált üzenet egy konkrét aktuális helyzetre. Ő egy élő Isten, aki ma is beszélni akar velünk a mindennapi életünkkel kapcsolatban.
Lynnie Walker
Forrás:dfmi.weebly.com/