Az Igéből ígéretünk van rá, hogy ha a hit szava elhagyja az ajkainkat, Jézus megcselekszi azt, hogy megdicsőülhessen az Atya a Fiúban. Jézus a cselekedeteiben az Atyára mutat. Az Atya, amikor dicsőséget vesz Jézus cselekedeteiben, a Szent Szellemre mutat, aki jelen van Isten trónja előtt, mint hét tűzlámpás. (Jel. 4:5. ...hét tűzlámpás ég a királyiszék előtt, amely az Istennek hét Szelleme;) A Szent Szellem pedig abban a pillanatban, hogy hall az Atyától, a bennünk lakozó jelenléte által felmagasztalja Jézust az életünkben. Jézus szavaival: Ő - a Szent Szellem - engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. (Ján. 16:14.) A Szent Szellem tehátJézusra mutat, Jézus pedig vissza az Atyára, hogy megdicsőülhessen az Atya énbennem - mondja Jézus. (Ján. 14:13.)
Így tehát mindhárman dicsőséget vesznek, ha élünk a hatalmunkkal, ha hitben járunk, és élvezzük a megváltás hatalmas műve által minket megillető jogos örökségünket. Vegyük ezt tudomásul, és legyünk készséges, hajlandó és engedelmes munkatársai Istennek, Jézusnak és a Szent Szellemnek, hogy az egész Szentháromság jelen lehessen az életünkben, adjunk teret nekik a hitünk és imáink által.
Ha hajlandók és engedelmesek lesztek, e föld javaival éltek - biztat minket a mindenható Ige.(Ésa. 1:19.)
-
Legyünk hajlandók és engedelmesek megcselekedni az Igét!
-
Higgyük Jézus szavait: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál... (Ján. 14:12.)
A dicsőségnek Atyja meg akarja ismertetni velünk az Ő öröksége dicsőségének a gazdagságát, azért, hogy hit által elvehessük és éljünk vele az Ő örömére és a mi örömünkre, az Ő dicsőségének magasztalására. Hogy megmaradjon mibennünk az Ő öröme, és így a mi örömünk beteljék. (Ján. 15:11.)