A második tanú

 

Ekkor megszólalt valaki más is: - ezt az igazságot én is megerősítem. Isten ítélete hamarosan 
nyilvánvaló lesz a Földön. Mégis, „az irgalom erősebb, mint az ítéletet.” Az ÚR mindig 
felkínálja irgalmát, mielőtt ítélne. Ha figyelmezteted az embereket, hogy ítéletei közelednek, 
irgalma még sokakat meg fog menteni.
Nem ismertem fel az illetőt, de szintén hatalmas termetű, nemes megjelenésű férfi volt, akit 
magas rangra utaló ragyogás övezett.
- Jónás vagyok - mondta. - Amikor megérted az Úr ítéleteit, az ő utait érted meg, de ez még 
nem biztosítja, hogy egyet is értesz velük. A megértés fontos, de önmagában nem elég. Az Úr 
azt akarja, hogy egyet is érts Vele.
- Gyakran kérted, hogy az ÚR állandóan legyen veled. Bölcsen tetted. Próféta voltam és 
ismertem Őt, mégis megpróbáltam elmenekülni színe elől. Nagy ostobaság volt, de nem is 
annyira, mint gondolod. Megismertem jelenlétének megemésztő tüzét, és a felelősségiét, amely 
a Hozzá közel levőket terheli. Az Úr jelenlétében minden megég, ami fa, széna, vagy szalma. 
Az őrületbe fog kergetni a szívedben rejtegetett bűn, amikor azzal együtt járulsz elé. Ezt 
már( sokan átélték az elmúlt korokban. Nem annyira az Úr akaratától menekültem, mint inkább 
színe elől.
Amikor jelenlétének valóságát kéred Tőle, akkor pontosan azt kéred, amit ezen a helyen láttál 
és átéltél. A Menny az igazi otthonod, úgyhogy helyes, ha vágysz erre, de mivel Ő szent Isten, 
neked is szentnek keli lenned, ha Hozzá közel akarsz járni. Minél közelebb kerülsz Hozzá, 
annál halálosabb lehet a rejtegetett bűn.
- Ezt mind értem - feleltem. - Ezért is kértem az Urat, hogy ítéljen meg.
- De én azt kérdezem tőled - folytatta Jónás. - Keresni fogod Őt? Hozzá fogsz jönni?
- Hát persze - válaszoltam. - Minden másnál jobban vágyom jelenlétére. Sehol sem jobb, mint 
az Ő közelében. Tudom, hogy amikor Vele akarok lenni, az indítékaim egy része önző, de a 
Vele töltött idő szabadít meg az efféle önzéstől. Tényleg Vele akarok lenni. Valóban Hozzá fo-
gok jönni.
- Igazán? - kérdezte Jónás. - Eddig még nálam is ostobább voltál. Bármikor és bármivel bátran 
jöhetsz a Kegyelem Trónja elé, mégis ritkán jössz. Nem elég vágyakozni jelenlétére, oda is kell 
menned Hozzá. Ha közeledsz Hozzá, Ő is közeledni fog hozzád. Miért nem teszed? Mindig 
éppen annyira vagy közel Hozzá, amennyire te akarod.
Sokan megismerték, és követték az ÚR útjait, mégsem jönnek Hozzá. A közelgő korszakban 
ezek le fognak térni az Úr útjáról, mert eddig nem Hozzá jöttek. Kinevetted bolondságomat, 
amelyre volt is okod, de a te ostobaságod még annál is nagyobb. Én mégsem nevetek rajtad, 
inkább sírok miattad. Megváltód is sír, és folyamatosan közbenjár érted. Amikor Ő sír, az 
egész Menny is sír. Azért sírok, mert tudom, hogy mennyire ostoba Isten népe. Ismerlek, mert 
éppen olyan vagy, mint én. Hozzám hasonlóan, az Egyház is Tarsísba futott, mert sokkal 
inkább akart a világgal üzletelni, mint az Úr dicsőséges trónja előtt ülni. Ugyanakkor, az Úr 
ítéletének kardja a Föld fölé emeltetett. Azért sírok az Egyházért, mert jól ismerlek benneteket.
- Én is vétkes vagyok! - kiáltottam fel beismerően. - Mit tehetünk?
- Hatalmas viharok következnek a Földre - folytatta Jónás. - Amikor az ÚR elől menekültem, 
éppen aludtam, amint hajónk viharba került. Az Egyház is alszik. Isten prófétája voltam, mégis 
a pogányoknak kellett felébreszteniük, így van ez az Egyházzal is. Mostanában a hitetlenek 
jobban felismerik a helyzetet, mint az Egyház. Tudják, hogy mikor mentek rossz irányba. 
Felráznak benneteket. Megpróbálnak felébreszteni, hogy hívjátok segítségül Isteneteket.
- Hamarosan a világ vezetői kivetnek benneteket a hajóból. Az én hajóm utasai sem tehettek 
mást velem. Nem fogják engedni, hogy továbbra is rossz irányba haladjatok. Ez Isten 
kegyelme lesz a számotokra, Aki megfenyít benneteket egy nagy Fenevad által, amely a 
tengerből jön elő. Ez egy időre elnyel benneteket, majd kiokád, azután hirdetni fogjátok  az ÚR 
üzenetét.
- Nem lehet másképp? - kérdeztem.
- De igen, van másik út - felelte Jónás, ~ bár mindez már folyamatban van. Vannak országok, 
ahol az Egyház már a Fenevad gyomrában van. Máshol hamarosan kivetik a hajóból, és van, 
ahol még mindig alszik, de csaknem mindenhol rossz irányba hajózik, hogy a világgal 
üzleteljen. Mégis megvan a lehetőségetek, hogy megítéljétek magatokat, s így az Úr nem fog 
elítélni. Ha felébresztitek magatokat, megtértek, és abba az irányba indultok, amerre ő küld, 
akkor nem kell a Fenevad gyomrába kerülnötök.
- Ez az a Fenevad, amelyről a Jelenések Könyve 13. része beszél? - kérdeztem.
- ügy van. Amint már olvastad abban a fejezetben is, ez a Fenevad harcol a szentekkel és 
legyőzi őket. Ez lesz a sorsa mindazoknak, akik nem térnek meg. Tudd meg azonban, hogy az 
első Fenevad kiokádja azokat, akiket legyőzött, mielőtt a második előjön a földből. 
Mindenesetre sokkal könnyebb dolgotok lesz, ha megtértek. Sokkal jobb, ha nem kerültök a 
Fenevad gyomrába.
- Ahogy Lót története figyelmeztetés azoknak, akiket rabul ejt a romlottság, az én történetem 
intő példa az Úr prófétájának, az Eklézsiának. Isten népe menekül az ÚR színe elől. 
Tevékenységekbe, programokba menekültök ahelyett, hogy Isten jelenlétét keresnétek. Lehet, 
hogy „szolgálatnak" hívjátok tevékenységeiteket, de igazából mégis az Úr jelenlététől 
menekültök. Amint már mondtam, az Egyház Tarsísba igyekszik, hogy a világgal kereskedjen 
és a tenger kincseit megszerezze, míg a sokkal nagyobb értékeket - a Menny kincseit - csak 
kevesen keresik.
- Az Egyházat körbefonta az a bűnös vágy, hogy a világgal üzleteljen, ahogy az én fejemet is 
körbefonta a hínár a fenevad gyomrában. Az elmétek teljesen belegabalyodott a hínárba - a 
világ gondjaiba. Három egész napba tellett, mire az Úrhoz fordultam, annyira begabalyodtam. 
A keresztényeknek ez sokkal tovább tart. A gondolkodásuk annyira összefonódott a világgal, 
és olyan mélységekig zuhantak, hogy sokan már a szabadulás reményét is elvesztették. 
Térjetek vissza az ÚRhoz, ne forduljatok el Tőle! Bármekkora zűrzavart ki tud bogozni és a 
legnagyobb mélységből fel tud segíteni. Többé ne fussatok Előle! Fussatok Hozzá!
Azután Lót hozzátette: - Emlékezz, hogy az Úr megkegyelmezett Ninivének, mert Jónás 
prédikált nekik. Jónás nem élt közöttük, és nem próbált meg tanúskodni, hanem hirdette Isten 
Igéjét. Az erő az Igében van. Nincs az a sötétség, amelyen át ne tudna hatolni. Sokan meg-
térnek és megmenekülnek majd, ha oda mész, ahova az Úr küld és az ő figyelmeztetését közlöd 
Velük.
- Nehezedre esik Istenhez jönni - folytatta Jónás, - amikor híján vagy Isten kegyelmének, és a 
bűn befonja az életed. Az ilyen helyzetekben meg kell tanulnod mindig Hozzá futni, és nem 
Előle. Amikor belépsz ezen az ajtón, megérkezel abba a korba, amikor az Úr ereje és dicsősége 
olyan mértékben árad a Földre, mint az idők kezdete óta még soha. Az egész Menny várta már 
mindazt, amit látni fogsz. Ez azonban ugyanakkor a legnagyobb sötétség kora is lesz. Sem a 
dicsőséget, sem a sötétséget nem viselheted el az ÚR kegyelme nélkül. Nem fogsz Isten útján 
járni, ha nem jössz Hozzá naponta. Nem elég, ha keresed az Ő orcáját, szüntelen jelenlétében 
kell lakoznod.
Azok, akik eddig úgy próbálták Őt követni, hogy csak hetente egyszer, az istentisztelet, vagy a 
gyülekezeti összejövetel keretében keresték Istent, míg idejük többi részében csak a világi 
dolgokkal törődtek, hamarosan lemaradnak és eltávolodnak majd. ugyanígy járnak azok is, 
akik, úgy szokták segítségül hívni az urat, mintha a szolgájuk lenne.
Ő az egész mindenség URA! - és ezt rövidesen mindenki meg fogja tudni! Először azonban a 
saját népének kell megértenie, hogy Ő AZ ÚR! - ezért az ítéletet a saját házanépén kezdi el.
- Szemtelen elbizakodottság, ha csak a szükség idején hívod segítségül az urat, amikor te 
akarsz valamit kapni Tőle. Ne azt kérd Tőle, amit te akarsz, hanem azt kérdezd, hogy Ő mit 
akar. Sokan a kevéske hitüket nagy elbizakodottsággal párosítják - a kettőt gyakran csak egy 
hajszál választja el egymástól. Amikor Isten megítéli házanépét, megtanulják végre a 
különbséget hit és elbizakodottság között. Akik az Úr munkáját próbálják végezni, de Ő 
nélküle, szintén lemaradnak és elhullnak. Sokan hisznek ugyan Benne, de csak távolról ismerik 
Őt. Ezek talán nagy dolgokat visznek véghez az Ő nevében, de az Úr nem ismeri őket. Akik 
csak távolról ismerték Őt, hamarosan zokogni fognak ostobaságuk miatt.
Nem Isten van a népéért, hanem fordítva: az Ő házanépe van az Úrért! Az Úr türelmesen várt, 
kopogtatott, kiáltott a saját háza előtt, de csak kevesen nyitottak ajtót Neki. De akik meghallják 
a hangját és befogadják Őt, Vele együtt fognak ülni asztalánál és a trónján, és az Ő szemével 
láthatják a világot. Elbizakodottság és felfuvalkodás nem ülhet Vele asztalánál, sem a trónján. 
Ez a gőg és büszkeség okozta a legelső bukást is. Ebből a gyökérből fakad mindaz a sötétség és 
gonoszság, amelyet a Földön hamarosan learatnak.
Amikor a Sátán meglátta Isten dicsőségét, az elbizakodottság és felfuvalkodás útjára tért. A 
Mindenható jelenlétében lakozott, s mégis elfordult Tőle. Ez a legnagyobb veszély azokra 
nézve, akik meglátják dicsőségét és megismerik jelenlétét. Ne bízd el magad, se ne fuvalkodj 
fel az itt látottak miatt. Ne légy büszke a látomásaidra, ez mindig a bukáshoz vezet.