A megvallásom fölülkerekedett

 

 

Ahogy említettem, összezavart gondolataim rendkívül negatívra fordultak. Így kezdtem beszélni: "Csinálhatok én bármit, úgysem jön nekem össze!"

Megmaradt még egy több mint háromszázhúsz hektáros földem, amelyen gazdálkodtam, úgyhogy teljes erőbedobással erre kezdtem figyelni. Tudtam, hogy ha máshoz nem is, ehhez az egyhez biztosan értek, hiszen mindig sikeres voltam benne.

De miután annyira negatívvá váltam, a gyapot ültetése közben így gondolkodtam: "Á, teljesen mindegy, milyen mélyre ültetem, lehet, hogy csak egy pár centi fog esni, és úgysem fog kinőni!"

Az eső megjött, a gyapot pedig nem nőtt ki.

 

Akkor újra vetettem, ezúttal sekélyebben, körülbelül csak négy centi mélyre, de akivel csak találkoztam, azt mondtam neki: "Figyeld meg, hogy száraz idő lesz, és három héten át egy szem eső nem fog esni!"

És úgy is lett, ahogy mondtam!

Így abban az évben harmadszor is vetnem kellett, mégis folytattam negatív megjegyzéseimet. Minél több probléma adódott, annál negatívabbá lettem (ez a jól ismert ördögi kör). A harmadik vetés aztán úgy sikeredett, hogy a kétharmada kihajtott, és szépen szárba is szökkent. A mai napig is hallom, hogy mi volt erre a reakcióm: "Na, lehet, hogy most meg jön egy korai fagy, és az egész odalesz, mielőtt kinyílik."

És úgy lett!

Ez így ment két éven át, hogy csupa ilyesmit vallottam meg, és mindig meg is lett, amit kimondtam. Két éven át műveltem a háromszázhúsz hektáromat, de még arra sem jött össze elég pénz, hogy kifizessem a jogosítványomat. A farmerkodás, ami éveken át mindig bejött nekem, most nem működött. Ugyanaz a föld, amely mindig ontotta a termést, most nem volt hajlandó engedelmeskedni.

Ugyanakkor tovább folytattam az adást. Még hittem a Lukács ev. 6:38-ban:

Adjatok, és nektek is adni fognak; jó mértékkel, megnyomottat, megrázottat, túlcsordulót adnak a kebletekbe. Mert ugyanazzal a mértékkel, amellyel ti mértek, fognak nektek is mérni.

De nekem ez nem akart összejönni. Imádkoztam, megtértem, könyörögtem Istennek, hogy áldjon, de semmi nem működött. Még mindig negatív voltam. A megvallásom szétzúzta az imámat.

Mindenütt kudarcot láttam, ahová csak pillantottam. Ebben kezdtem hinni, és naponta meg is vallottam. Teljes kudarc volt az életem. Anyagilag már teljesen a tönk szélén álltam, hogy úgy mondjam. Százezer dollárt kellett kölcsönkérnem, hogy kifizethessem elmaradt számláimat. Annyira szegény voltam, hogy erre sem bírtam odafigyelni. Ez az igazság. Azért eljártam a gyülekezetbe, de az istentiszteletből semmit nem tudtam profitálni, annyira aggasztottak anyagi körülményeim.

Aztán egy szép napon egy baptista férfi látogatott meg. Hozott magával néhány könyvet. Az egyik könyvébe belelapozgattam, és itt-ott elolvastam néhány bekezdést.

A könyv címe az volt, hogy Helyes és helytelen gondolkodás, Kenneth Hagin írta. Ilyen könyvet én addig nem olvastam. Minden bekezdése mondott valamit, és az egész rendkívül célratörő volt. A mai napig is jól emlékszem az egyik első kijelentésére, amelyet elolvastam:

 

"Akik rosszul gondolkodnak, azok rosszul is hisznek, és akik rosszul hisznek, azok rosszul cselekednek."

Ez akkorát robbant a bensőmben, mint egy gránát. Mintha csak felkapcsolták volna a villanyt belül.

Zsolt. 119:130.
Szavaid behatolása világosságot ad;
 értelmet ad az egyszerűnek.

 

Azonnal tudtam, hogy ez az igazság.

Gyorsan megrendeltem a könyvet egy másikkal együtt, amelynek ez volt a címe:Megvallások.

Minden erőmmel elkezdtem beleásni magam Isten Igéjébe, hogy meglássam, hol rontottam el. Addig soha senkit nem hallottam a Márk ev. 11:23-24-ről prédikálni:

"Mert biztosra mondom nektek, hogy ha valaki azt mondja ennek a hegynek, mozdulj el, és ess bele a tengerbe, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy mindaz, amit mond, bekövetkezik, meglesz neki, amit mond...amit csak kívántok, amikor imádkoztok, higgyétek, hogy megkapjátok, és meglesz nektek." 

Persze sokszor elolvastam már ezt az Igét, de valahogy semmit nem jelentett nekem. Nem volt bennem. Sosem hallottam még olyanról, hogy az ember megkaphatja azt, amit kimond. Amikor azonban imádkozvaelkezdtem tanulmányozni, mit mondott Jézus a szavakról, a szájról és az imádságról, Isten kijelentette ezeket az igazságokat számomra.

Emlékszem, az egyik  reggel imádkoztam, és így szóltam az Atyához:

- Atyám, már annyit imádkoztam, és valahogy nem akar működni!

Nagyon világosan így szólt a szellememben:

- Mit csinálsz?

- Imádkozom - feleltem.

- Dehogyis imádkozol - mondta -, panaszkodsz! - Aztán megkérdezte: - Ki mondta neked, hogy nem jön össze?

Mi tagadás, ez nagyon mellbe vágott! Egy percig gondolkoztam, majd így feleltem:

- Hát, csak arra tudok gondolni, hogy az ördög mondta.

Akkor egy olyan kijelentést vésett a szellemembe, amely teljesen megváltoztatta az életemet. Így hangzott:

-Nagyon tudnám értékelni, ha többet nem mondogatnád nekem, mit hallottál az ördögtől! Jó ideje már azért imádkozol hozzám, hogy áldjalak meg, és szabadítsalak meg az ördögtől. De ezeket a problémáidat nem én okoztam. Téged megtámadott a gonosz, és én nem tudok beavatkozni. Saját szád beszédeivel megkötözted a kezemet! És a helyzet semmit sem fog javulni mindaddig, míg nem kezdesz el kigyezni az én beszédemmel. Téged a félelem és a hitetlenség motivál. A gonosz szavait erősítetted meg a magad számára. Saját száddal szbadítottad föl az ellenség képességeit, és én csak azon az áron tudnék beavatkozni, ha áthágnám a saját szómat, ezt viszont nem tehetem.

Amit látszik, addigra elég Ige volt bennem ahhoz, hogy értelmes párbeszédet tudjak Istennel folytatni a problémámról. Egészen addig nem volt semmi alapja annak, hogy szóljon hozzám, hiszen kizártam a beszédét az életemből, s mindig csak az ellenséget idéztem.

Az elkövetkezendő néhány hónap során még számos további kilejentést is kaptam az Úrtól, amelyek teljesen felfordították a gondolkodásmódomat.

Többek között ezt is megtudtam tőle:

Én veled vagyok, és azt akarom, hogy jólétben élj, de azt szeretném, ha ezt olyan módon érnéd el, hogy közben örök érték bontakozik ki benned azáltal, hogy használod a hitedet, és az Ige alapján cselekszel. Az oldás és kötés hatalma nem a mennyre vonatkozik. Itt a földön kell élned vele, és ha ezt nem teszed, nem is fog működni.

Továbbá:

Tanulmányozd az Igémet, és keresd meg benne azokat az igerészeket, amelyek rád mint hívőre vonatkoznak! Állíts össze egy listát ezekből, és valld meg őket naponta! Egy idő után be fognak épülni a szellemedbe. Azután, amikor ezek az igazságok megerősödnek a szellemedben, akkor meg is valósunak benned.

(Forrás: Charles Capps - A szó teremtő ereje c. könyv)