A sasok visszatérnek

 

Hatalmas fehér felhő tűnt fel a horizonton. Ahogy néztem, új remény támadt 
bennem. Hamarosan az egész légkört reménység töltötte be, ahogy a felkelő nap 
elűzi az éjszaka sötétjét. Ahogy a felhő közeledett, felismertem benne a nagy fehér 
sasokat, akik az Élet Fájáról repültek ide. Kezdtek leereszkedni a különböző szintekre, és 
a harcosok csapatai mellett értek földet. Az egyik a közelemben szállt le. 
Csak óvatosan mertem megközelíteni, mivel jelenléte oly félelmetes volt. Amikor átható 
tekintetével rám nézett, tudtam, hogy semmit sem titkolhatok el előle. A szeme olyan 
tüzes és határozott volt, hogy már attól is megremegtem és hideg borzongás futott végig a 
hátamon, ahogy ránéztem. Mielőtt megkérdezhettem volna, megszólalt. 
- Látom, szeretnéd tudni, hogy mik vagyunk. Mi vagyunk azok az elrejtett próféták, 
akiket az Úr erre az órára tartogatott. Mi vagyunk szemei azoknak, akik az isteni erejű 
fegyvereket kapták. Mindazt megmutatták nekünk, amit az Úr cselekszik, és azt is, amit 
az ellenség tervez ellenetek. Felderítettük a Földet, és együttesen a csatához szükséges 
összes ismeretnek birtokában vagyunk. 
- Nem láttátok az előbbi csatát? - kérdeztem annyi ingerültséggel a hangomban, 
amennyit csak ki mertem fejezni. - Nem tudtatok volna segítségükre sietni azoknak a 
harcosoknak, akik az előbb estek fogságba? 
- De igen. Mindent láttunk, és segíthettünk volna, ha elfogadják a segítségünket. Azzal 
tudtunk volna segíteni, ha visszatartjuk őket, és azt mondjuk nekik, hogy üljenek le és 
maradjanak nyugton. Csak azokban a csatákban harcolhatunk, amelyekre az Atya 
parancsot ad, és csak azoknak tudunk segíteni, akik hisznek nekünk. Csak azok kaphatják 
meg a "próféták jutalmát", vagyis azok látják hasznát szolgálatainknak, akik elfogadnak 
bennünket annak, akik vagyunk: prófétáknak. Azok közül, akiket csapdába csaltak, egy 
sem viselte a köpenyt, amely rajtad van. Akik nem viselik a köpenyt, nem képesek 
megérteni és elfogadni bennünket. Mindannyiunknak szükségünk van egymásra, 
beleértve a körülöttünk lévő sebesülteket, és azokat is, akiket még nem ismersz.