Jézus azonban arra is figyelmeztetett, hogy az utolsó időkben sok „hamis próféta"támad (Máté
24:24). Ez annál is inkább várható, mivel maga az Úr tanította, hogy minden alkalommal,
amikor ő búzát vet a szántóföldbe, az ellenség is eljön, hogy „konkolyt" vessen a búza közé
(Máté 13:24-30). A „konkoly" hasonlít a búzára*, és lehet, hogy az íze is olyan mint a búzáé,
azonban mérgező. A Sátán azonnal megpróbál mindent utánozni, amit Isten cselekszik, hogy
zűrzavart keltsen, és megtévessze még a választottakat is. De nem tehetné, ha Isten nem
engedné meg neki. Az Úr nyilvánvalóan azt akarja, hogy megtanuljuk megkülönböztetni a
valódit a hamistól; és megengedi, hogy a hamis próbára tegye a valódit; azért, hogy ezzel az
igazit megtisztítsa.
A hamis próféták elterjedésén nem kell meglepődnünk; inkább arra sarkalljon bennünket, hogy
még nagyobb elszántsággal keressük az igazit. Ha nem akarjuk, hogy a hamissal becsapjanak
bennünket, nem az a megoldás, hogy minden próféciát elutasítunk, hanem hogy felismerjük az
igazit. Akik nem tanulják meg az igazit a hamistól megkülönböztetni, az elkövetkezendő
időkben egyre jobban ki lesznek téve a megtévesztésnek. Ha Isten valamit elültet, azt azért
teszi mert a jövőben szükségünk lesz rá. Ha nem vetjük be a szántóföldet, hanem parlagon
hagyjuk, akkor csak gyomot arathatunk. Akik nem fogadják be azt, amit Isten napjainkban cse-
lekszik, végül azt fogják aratni, ami vadon nő: a gyomokat.
Isten kezdettől fogva következetesen megadta a lehetőséget az emberiségnek, hogy válasszon a
jó és a gonosz, a hamis és az igazi között. Ezért ültette az Édenkertbe mind a Jó és Gonosz
Tudásának Fáját, mind pedig az Élet Fáját. Nem azért ültette oda a Tudás Fáját, hogy el-
bukjunk, hanem hogy bizonyíthassuk Iránta való engedelmességünket és szeretetünket. Nem
létezhet valódi, szívből jövő engedelmesség ha ugyanakkor nincs valódi lehetőség az
engedetlenségre, ugyanígy, az igazi tanítókra és igazi tanításokra mindig árnyékot vetnek a
hamis tanítók és tanítások; az igazi prófétákra és igaz próféciákra pedig a hamis megfelelőik.
Az Úr megengedi az ellenségnek, hogy konkolyt vessen a búza közé, hogy próbára tegye a
szívünket. Akik szeretik az igazságot, meg fogják tudni különböztetni az igazit a hamistól, és
akiknek szívük tiszta, meg fogják tudni különböztetni a tisztát a tisztátalantól.
Az, hogy az Úr figyelmeztetett bennünket az utolsó idők hamis prófétáira, magában foglalja,
hogy lesznek igaziak is, különben egyszerűen azt mondta volna, hogy az utolsó időkben
minden próféta hamis lesz. Vannak akik azt hiszik, hogy végül minden próféta valóban hamis
lesz, ez azonban szöges ellentétben áll Jóel próféciájával, mely szerint az utolsó időkben Isten
kitölti Szellemét, és látomásokat, álmokat és próféciákat ad (Jóel 2:28-29).
Bár kétségtelenül megvan a veszélye, ha nyitottak vagyunk a prófétai kijelentésekre: álmokra,
látomásokra, próféciákra, azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent, ha teljesen elzárkózunk
előlük. A kijelentéseket nem szórakoztatásunkra adja Isten, hanem azért, mert szükségünk van
rájuk a mostani időkben. Jézus is erről tanított:
„Bizony, bizony mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan
hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. Ennek az ajtónálló
ajtót nyit, és a juhok hallgatnak annak szavára, és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti
őket. És mikor kiereszti az ő juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik az ő
hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól, mert nem ismerik az idegenek
hangját." (Jn 10:1-5)
Az Úr juhai ismerik az Ő hangját. Nem tudják becsapni őket az idegenek, mert annyira jól
ismerik a pásztor hangját, hogy meg tudják különböztetni az idegenek hangjától. Az egyik
módja annak, ahogyan Isten kezdettől fogva szólt népéhez, a prófétai hang. Mivel tudjuk, hogy
Isten nem változik, és a Biblia oly világosan beszél a látomásokról, álmokról és próféciákról
melyek által Isten a saját népéhez szól, ezért kötelességünk, hogy megkülönböztessük az
Istentől származó kijelentést az ellenségtől származó megtévesztéstől; másrészt, hogy helyesen
értelmezzük és bölcsességgel alkalmazzuk az isteni üzeneteket.