Az Ige azt mondja, hogy meggyógyultál!
I. Péter 2:24.
Aki maga vitte fel bűneinket saját testében a fára, hogy meghalván a bűnöknek, éljünk az igazságosságnak: akinek sebeivel meggyógyultatok.
Nem meg fogtok gyógyultni, hanem meggyógyultatok! Jézus ezt már kétezer évvel ezelőtt elvégezte. Ennél többet már nem szándékozik tenni gyógyulásod érdekében.
Ragadd meg azt, amit mondott, és vondd meg a betegségtől azt a jogot, hogy a testedben létezzen! Ragadd meg hittel, valld meg Isten Igéjét az adott helyzet fölött, és mondd ezt: "Lehet, hogy vannak fájdalmaim, de Jézus nevében kijelentem: nem vagyok beteg!"
Persze lehet, hogy mások erre azt mondják: "Úgy beszélsz, mint akinek elment az esze!" Lehet benne valami, de én inkább leszek olyan egészséges ember, akit bolondnak tartanak, mint beteg! A dolog működik! Azért működik, mert Isten mondta, hogy működik, Isten azt mondja az Igéjében, hogymeglesz neked, amit mondasz! A legtöbb embernek meg is lesz, amit mond, csak az a baj, hogy rossz dolgokat mond.
Egyszer egy gyülekezetben egy hölgy megkért, hogy imádkozzam érte: "Kérlek, imádkozz értem, mert elkaptam az influenzát!" De egy ilyen embernek az ima nem sokat ér. Igazából csak az időnket vesztegetjük. Ez az ember ugyanis rossz dologban hisz. Szájának beszédével felszabadította a hitét az ellenségnek abban a képességében, hogy megbetegítheti. Ennek a hiedelemnek azonban semmi alapja nincs a Szentírásban. Ezt a hölgyet fizikai érzései motiválták.
Az igaz ember hitből él, és nem látásból. Meg kell tanulnunk, hogy jobban higgyünk abban, amit Isten Igéje mond, mint a saját érzéseinkben. Az érzéseink ugyanis napról napra változnak. Isten Igéje viszont soha nem változik. Érzéseinktől függetlenül mindig ugyanaz. Érzéseinknek semmi köze ahhoz, hogy Isten beteljesíti a beszédét.
Sokszor láttam már olyat, hogy emberek megkérték a pásztort: "Gyere, és imádkozz értem!" A pásztor elment, alőfordult, hogy én is elmentem vele, imádkoztunk az illetőért, és megkérdeztük:"Hiszed, hogy meggyógyultál?" Mire a válasz: "Hát, remélem!"
Hát persze, hogy nem! Nem kell magunkat becsapnunk!. Ebben a kijelentésben a hitnek a szikrája sem volt meg. A reménység nem elég. A reménységnek nincs alapja.
A Biblia ezt állítja:
Jakab 5:15.
A hitből való ima megmenti a beteget, és az Úr fölemeli...
Vannak, akik így imádkoznak: "Igen, de még az ima végeztével is fájdalmaim vannak!" Az ilyen emberek hite teljes mértékben érzéseiken, és nem az Igén alapszik. Az Ige nem úgy szól, hogy a hitből való ima meggyógyítja a beteget, ha az ima után már nincsenek fájdalmai. Csak annyit mond: A hitből való ima megmenti a beteget, és az Úr fölemeli.
Így kell beszélnünk: "Köszönöm Istennem, hogy imádkoztak értem. Hiszem, hogy hitben imádkoztak, és tudom, hogy én is hiszek. Ezért fölkelek, Jézus nevében!"
Alaposan eltorzultak ezek a dolgok.
Remélem, senki nem érti félre: nem az orvosok ellen beszélek! Aki még nem tanulta meg, hogyan működik ez, az menjen el az orvoshoz! Az orvosok nagyon nagy segítséget jelentenek. Orvosi eszközökkel ők ugyanaz ellen az ördög ellen harcolnak. Semmi probléma nincs azzal, ha valaki elmegy az orvoshoz. Meg kell azonban tanulnunk együttműködni Isten mindenhatóságával. Szabadítsd fel magadban Isten képességeit a száddal kimondott hittel teljes szavak segítségével!
Jakab azt tanítja, hogy az ember képes erre. Azt mondta, hogy ha kontroll alá vetjük a nyelvünket, nem lesz problémánk a tetünkkel. A nyelvet éppúgy az uralom megvalósításának eszközeként jellemzi a fizikai test számára, mint amit a zabla jelent a ló számára. Mind a kettő a szájban van, és mind a kettő egy fizikai testet irányít. Jakab tehát azt állítja, hogy ha az ember kontroll alá vonja a nyelvét, többé nem lesz gondja a testével.
A test engedelmeskedik a beszédnek. A testet meg kell tanítani arra, hogy Isten beszéde alapján cselekedjen. A test engedelmeskedik az elme parancsainak.
Kezdjünk el így beszélni: "Nem kívánok ennyit enni, mert nagyon elhízom, a testem ugyanis a Szent Szellem temploma, ezért én Jézus nevében, mostantól nem kívánok többet enni annál, mint amire a testnek szüksége van. Jézus nevében megtagadom a falánkságot!"
Építsd be ezt a megvallást a fogyókúrádba! Ha elkezdesz olyan szavakat kimondani, amelyek döntési pozícióba visznek be, ahelyett hogy rabságba döntenének, a dolog elkezd működni. Szavaid neked fognak dolgozni!
Persze attól nem fog működni, hogy egyszer kimondod. Én nem erről beszélek. Azt mondtam, hogy kezdd el megvallani! Kezdd el megvallani azokat a dolgokat, amelyeket kívánsz; nem pedig a meglévő problémákat!
Erre egyesek megkérdezik: "Na, és mennyi ideig kell megvallanom?" Amíg el nem éred a kívánt eredményt! Isten azt mondta, hogy kontrolláljuk a szánk beszédét.
Ellenben sokan így beszélnek: "Tudom, hogy már eleget ettem, de annyira kívánok még egy szelet tortát! Nagyon szeretem a süteményt! Nem is tudnék édesség nélkül élni! Lassan már akkora leszek, mint egy csűrkapu!"
A saját fülemmel hallottam embereket így beszélni. Te mondtad a saját száddal: "Akarok még egy szelet sütit!" Abban a pillanatban a tested elkezdi kívánni. A kívánságodat szavakkal lehet fölépíteni. Testünk hozzá van szokva ehhez. Meg kell azonban öldökölnünk ezeket a kívánságokat ilyen beszédekkel: "Nem, Jézus nevében, nem kívánok több ételt, mint amire szükségem van!"
Van, aki erre azt mondja: "De hát ez hazugság!" Távolról sem, csupán megszólalt a szellemi ember! Ő Isten Igéjére van programozva, ezért így beszél: "Nem kívánok semmit, ami ártalmas a testem számára, és tudom, hogy ha túl sokat eszem, az ártalmas a test számára, ezért a szellemi emberből szólok: Nem kívánok többet, Jézus nevében!"
Ezzel működésbe hoztál egy törvényt. Valamit csináltál a testeddel. Így szóltál a testedhez: "Nyugodj csak meg, és alkalmazkodj Isten Igéjéhez, Jézus nevében!"
Igen, beszélj a testedhez! De azt tanácsolom, hogy csak úgy magadban, különösen, ha társaságban vagy, különben azt fogod tapasztalni, hogy tágas tér alakul ki körülötted!
Jézus mindig a problémához szólt! Kimondta a kívánt eredményt; a végeredményt. Bölcs dolog, ha mi követjük a példáját.
Fontos megértenünk, mit mondott maga Jézus erről a témáról.
Máté 12:33-34.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert a fát gyümölcséről lehet felismerni. Ó, viperák nemzedéke, hogy mondhattok ti, akik gonoszak vagytok, jó dolgokat? Mert a szív bőségéből szól a száj!
Jézus itt egy nagyon alapvető igazságot fogalmazott meg. Ha az ember valamit a száján kimond, az azért van, mert azzal van tele a szíve. Jönnek a tünetek, és az ördög megkérdezi:
- Azt szeretném tudni, hogy mid van?
Az ember erre így válaszol:
- Hát tulajdonképpen azt én is szeretném tudni!
Erre az ördög előveszi kérdőívét, és fölteszi az első kérdést:
- Szerinted elkaptad az influenzát?
- Nem, azt nem hinném, hogy elkaptam az influenzát.
- Na, és azt elhiszed, hogy fáj a torkod?
- Hát, igen, a torkom tényleg kapar egy kicsit.
Ebben a pillanatban azonban döntést kell hoznod! Abból indulsz ki, amit érzel, látsz, hallasz, vagy pedig az Igéből? Az Ige határozottan azt állítja, hogy Jézus elvette a betegségeidet. (Máté 8:17.)
Az Ésaiás könyve 53:5-ben ezt olvassuk: Az Ő sebeivel meggyógyultunk.
Ilyenkor gyakran elkezdünk okoskodni: "Nem mondhatnám, hogy különösképpen gyógyultnak érzem magamat! Nem is nézek ki túl egészségesnek, és ráadásul a torkom is piros. A hangom sem arról tanúskodik, hogy meggyógyultam, mert reggel óta eléggé rekedt."
Aki így gondokodik, abban a fizikai dolgok felülkerekednek Isten Igéjén: "Drágám, azt hiszem, beteg vagyok!" Ez a szó és ez a hang, átjárja az ember minden porcikáját, és behatol a szívébe is. Ugyanis a nyelv, az egyik legfőbb tekintély, a test és a szellem irányítója rendelte el, hogy így legyen, ezért a szervezet nem áll ellen a vírusnak. Ez az ember tényleg megbetegszik!
Erre mondhatja valaki: "De álljunk csak meg, én már azelőtt is rosszul éreztem magam, mielőtt bármit mondtam volna!"
Igen, elképzehető, hogy a tünetek jelentkeznek. Az ellenség azonban semmit nem erőltethet ránk beleegyezésünk nélkül. Arra viszont képes, hogy olyan érzést keltsen bennünk, mintha már betegek lennénk. Itt azonban visszatévedtünk az érzések területére. Ezért olyan veszélyes az öt fizikai érzékszerv - a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás - alapján berendezni az életünket.
(Forrás: Charles Capps - A szó teremtő ereje c. könyv)