Az Úr építőmunkásai

 

Bölcsességet hallgatva megnyílt a szemem, és egy csodálatos völgyet láttam. A körülötte levő 
hegyek és az egész völgy sokkal zöldebb volt, mint bármi, amit eddig láttam. A sziklák ezüst 
erődökhöz hasonlítottak, a fák dúsak és tökéletesek voltak. A völgyet középen egy folyó szelte 
át, amelyet a környező hegyekből eredő patakok tápláltak. A csillogó víz a kék majdnem 
valószínűtlen árnyalataiban pompázott, és lélegzetelállító összhangban volt az ég színével. Az 
utolsó fűszálig minden tökéletes volt. Sokféle állat élt e vidéken, mind tökéletesen 
egészségesek voltak, és fajtájuk legjobb példányainak látszottak. Harmonikusan illeszkedtek a 
tájba, és békességben éltek egymással is. A földön még sohasem láttam ennyire vonzó tájat.
Már azt hittem, hogy az Édenkertbe kerültem, de ekkor teljesen felfegyverzett katonákat 
pillantottam meg, akik éppen felderítették a völgyet. Más katonák a patakok mentén, majd a 
folyópartot követve tartottak az első felderítőosztag irányába. Első ránézésre katonák egyálta-
lán nem illettek egy ilyen békés tájba, de meglepő módon hamar belenyugodtam, hogy tényleg 
itt van a helyük.
Jobban szemügyre vettem őket: keménynek és harcedzettnek tűntek, mégis bizalmat keltettek. 
Elszántak és rettenthetetlenek voltak, mégis tökéletes békesség vette körül őket. Komolyak és 
józan gondolkozásúak voltak, de egyben vidámak és jó humorérzékűek is. Arra gondoltam, 
hogy bár a háború szörnyű dolog, ha harcba kellene mennem, biztosan ebbe a csapatba kérném 
magam.
Felfigyeltem testre szabott páncéljukra, mely olyan tökéletesen illeszkedett rájuk, hogy egész 
könnyen mozoghattak, mintha rajtuk se lenne. Látszott, hogy könnyebb és erősebb is a 
hagyományos páncélnál. Öltözetük színe pontosan megegyezett a víz, a hegyek és az ég 
színével: ugyanis a páncél anyaga hihetetlen tisztasággal tükrözte a táj színeit. Ez az anyag 
„mennyei" ezüst volt, tisztább és mélyebb tónusú, mint a földi ezüst. Amint azon tűnődtem, 
hogy egyáltalán kik ezek a katonák, az Úr újra szólt hozzám.
-
Atyám házában sok lakóhely van. Ők az Én építő-munkásaim. Minden házam erődként 
fog szolgálni, s ezekből indítom majd útnak seregeimet. Lesznek, akik a szegények és 
elnyomottak ügyéért harcolnak, mint a lovagok, mások pedig kisebb kommandókban az 
ellenség erődítményeit fosztják ki Lesznek házaim, ahonnét városok elfoglalására mennek ki a 
seregek, hogy ott is igazságom és igazságosságom uralkodjon. Mások pedig több erőd seregeit 
összefogva egész nemzeteket szabadítanak fel igazságom, szeretetem és hatalmam áltat.
- Ezek az erődök nem csak népem védelmét szolgálják, hanem hadseregem mozgósítására, 
kiképzésére és kiküldésére állítottam fel őket szerte a világon. A legsötétebb korszak 
hamarosan eljön, de népem nem fog elrejtőzni előle. Harcba indulnak, hogy a gonoszt jóval 
győzzék le. Azáltal győznek majd, hogy életüket sem kímélik mindhalálig, és másokat jobban 
fognak szeretni, mint saját magukat. Ők lesznek azok a rettenthetetlenek, akiket elküldök, 
mielőtt visszajönnék.
- Ellenségeim még a hadseregem jöveteléről szóló próféciák haltatán is rettegni fognak. De az 
enyéimben semmi félelem nem lesz, mert betölti őket a szeretet. Mivel a szeretet erősebb a 
félelemnél, ezért szeretetük megtöri a félelem erejét, amely a kezdetek óta fogva megkötözve 
tartja az emberiséget. A halálfélelemnek semmi hatalma nincs fölöttük, mert szabad 
akaratukból naponta meghalnak. Ezáltal lesz hatalmuk összes ellenségük felett, akiknek a 
félelemből fakad az erejük. Én is meghaltam, de újra élek, így akik ismernek Engem, nem 
félnek a Haláltól. Ezért, akik ismernek Engem, azok követni is fognak mindenhová.
- Minden lakhelyem ehhez hasonló völgyben tesz. Az az élet pezseg itt, amely az ember 
elbukása előtt uralkodott a Földön, mert ezen a helyen a Megváltás ereje újra igazi életet 
teremt. Az Én lakhelyeimet csak ott találod meg, ahol az Én összes áramlataim (patakok, folya-
mok) egyesülnek. Építőmunkásaim különböző áramlatokból jönnek ugyan, mégis egy 
emberként fognak együtt dolgozni. Ahogy egy remek épület felépítéséhez különböző 
szakemberekre van szükség, így van ez az Én házammal is: csakis együttes munkával építhetik 
fel.
- Ahogy ebben az esetben is észrevetted, építőmunkásaim bölcsen teszik, hogy mielőtt 
belefognának az építésbe, előbb felmérik a terepet. Mindegyik házam tökéletesen beleillik a 
környezetébe; nem emberi mércével nézve, hanem az Enyémmel. A hely felmérésének tudomá-
nya az első készség, amit munkásaimnak el kell sajátítaniuk. Meg kell ismerkedniük a táljai 
(vidékkel, tereppel), hiszen azt is népem számára terveztem. Amikor az Én bölcsességemmel 
építesz, kezed munkája tökéletesen bele fog illeszkedni környezetébe.
Ekkor a völgyben találtam magam, az egyik patak mellett, s elindultam a hegy teteje felé. A 
csúcs közelében erős és rémítő zajokat hallottam. Ahogy a másik oldalon lenéztem, láttam, 
hogy körös-körül háborúk, szörnyű földrengések, viharok és tűzvészek pusztítják a túloldali 
völgyet. Úgy éreztem, a Menny és a Pokol határán állok, és éppen a Pokolba látok. Bár tudtam, 
hogy a Pokol minden erejét összeszedve se tudná elfoglalni a völgyet, ahonnan jöttem, mégis 
annyira megrémített a látvány, hogy ijedtemben visszafutottam. Ekkor éreztem, hogy 
Bölcsesség újra mellém áll.
-
Itt kell élned; az élők és a haldoklók között. Ne félj, csak higgy! Eddig gyenge voltál, de 
Én veled vagyok, ezért légy bátor és erős! Ne uralkodjon rajtad a félelem; semmit ne tégy 
félelemből! Mindent szeretetből cselekedj, és mindig győztes leszel! A bátorság forrása a sze-
retet. A szeretet végül győzni fog. Ezekkel a szavakkal bátorítsd építőmunkásaimat!