Volt pedig egy gazdag ember, és öltözik bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: És volt egy Lázár nevû koldus, ki az õ kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kíván megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljönnek, nyalják az õ sebeit. Lõn pedig, hogy meghal a koldus, és vitték az angyalok az Ábrahám kebelébe; meghalt pedig a gazdag is, és eltemették. És a pokolban felemelé az õ szemeit, kínokban lévén, és látta Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. És õ kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az õ ujjának hegyét vízbe, és hûsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. Mondja pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképpen Lázár is az õ bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el õt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy õk is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Monda néki Ábrahám: Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat. Az pedig mondja: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek! Õ pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem gyõzi meg õket, ha valaki a halottak közül feltámad. Luk. 16,19-31
Az Újszövetségben ez a példázat mutat meg egy kis részt, hogyan él az ember az örökkévalóságban. Az biztos, hogy mind a ketten a választott néphez tartoztak. Mert jól tudták ki Ábrahám, hiszen az egyik odakerült hozzá, a másik meg azt mondta: Nem úgy, atyám Ábrahám. Atyámnak hívta a gazdag ember Ábrahámot és ez bizonyság arra, hogy ismerte. Nézzük részletesebben a példázatot:
Volt pedig egy gazdag ember, és öltözik bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: És volt egy Lázár nevû koldus, ki az õ kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kíván megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljönnek, nyalják az õ sebeit. Luk. 16:19-21
Itt a szegény és a gazdag van egymással szembeállítva. Miért? Mert vannak gazdagok, akiket nem érdekli Isten, hanem csak a vagyonuk. Mily nehezen mennek be Isten országába, a gazdagok, mondja Jézus. Miért? Mert számára az az isten. Nem azzal volt baj, hogy eltékozolta és így rosszul sáfárkodott a gazdagsággal, hanem az, hogy Istent nem ismerte. Honnan tudjuk? Onnan, hogy a kárhozatra jutott. A szegény nyomorban élõ, hamarabb Istenhez fordul. Ez a tapasztalat. Akinek nincs rendben a kapcsolata Istennel, az nem igazán látja, hogy kötelességei vannak embertársával szemben. Mit mondanak az ilyenek? Amit Káin mondott: “Talán õrzõje vagyok én a testvéremnek?” Igen, az vagy! Semmi érzés nem kerítette hatalmában amikor ezt a nyomorult Lázárt látta. Nap mint nap elment mellette de csak egy kis morzsát dobott oda neki. Egy kutya is többet foglalkozott vele mit ez a gazdag, hiszen próbálta nyalogatással gyógyítani a fekélyes nyílt sebét.
Lõn pedig, hogy meghal a koldus, és vitték az angyalok az Ábrahám kebelébe; /karjaiba, meghal pedig a gazdag is, és eltemették. Luk. 16:22
Megfigyelhetjük, hogy nem egy, hanem akár kettõ angyal is jött Lázárért, hiszen azt olvassuk, angyalok vitték el a földi életbõl. A kegyelem korszakában szinte nem olvashatunk az angyali szolgálatokról. Nem tudjuk biztosra, hogy angyalok jönnek-e értünk. Én ezt két Igére hagyatkozva mondom. Az egyik, amikor Istvánt megkövezték és halála elõtt belátott a mennybe és azt mondta:
Mivel pedig teljes volt Szent Szellemmel, a mennybe függesztvén szemeit, látja Istennek dicsõségét, és Jézust állni az Istennek jobbja felõl, És mondja: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felõl állani. Csel. 7,56-57
A másik Ige bizonyságul, amikor Jézus azt mondta:
Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. Ján. 14,2-3
Jézus azt mondja, Õ jön személyesen el, hogy haza vigyen. Nem azt mondta az Úr, hogy a gonoszokat az ördög elviszi a pokolba, hanem azt mondta, hogy eltemették. Mit jelenthet ez? Azt, hogy a halálnak halála vár rá. Nagyon jól szemlélteti Jézus, hogy az emberek önként választhatják az örök életet, vagy a örök halált. Nem azért ment a gazdag a pokolba mert õ gazdag volt, vagy mert rossz ember volt. Aki így gondolja, annak még nem nyílt meg ez a példázat. Miért beszél róla Jézus?
Hallották pedig mindezeket a farizeusok is, akik pénzszeretõk voltak, és csúfolták Õt. Luk. 16:14.
Jézus azért beszélt a gazdagról, mert õk is ott voltak és akarta, hogy hallják az üzenetet. Mind az Ó, mind az Újszövetségben engesztelõ áldozatra volt szüksége az embernek ahhoz, hogy megállhasson Isten elõtt. Az Ó szövetségben egy hibátlan állatot kellett feláldozni, de Krisztus kereszthalála óta Õ a hibátlan bárány, így ez az egyetlen út a mennybe az Atyához. “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” Ján. 14:6. Folytassuk tovább:
És a pokolban felemeli az õ szemeit, kínokban lévén, és látta Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében/karjaiban. És õ kiáltva, mondja: Atyám Ábrahám! Könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az õ ujjának hegyét vízbe, és hûsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. Luk. 16:23-24
A gazdag láthatta a koldus boldogságát, aki ott volt a paradicsomban Ábrahám karjaiban, õ pedig gyötrõdött a kárhozatban, ami nem szûnik meg soha. Félelmetes erre gondolni. Akik Krisztusban halnak meg, a halál után elfelejtenek mindent, ami e földön velük történt. Akár jó, akár rossz volt az. Isten többé nem emlékezik meg róla. Nála nincs a tisztátalanságból, de a tisztátalan gondolatokból sem. Isten ott senkit már nem kárhoztat, mert semmi szükség rá. Istennel mindenki megtapasztalta bûneinek bocsánatát, átéli a bûnbõl való szabadulás örömét. Viszont, a gazdag ember a pokolban emlékezett rá, sõt gyötrõdött is miatta kínokban. Nem azért ment a kárhozatba a gazdag ember mert gonosz volt. Minden ember gonosz és senki nem a gonoszsága miatt megy a pokolba. Ha te itt ebben a fejezetben a láthatókat nézed, akkor számodra valóban azért ment oda, de az Ige viszont akkor rejtve van elõtted ha így gondolod. Lázárnak volt Istennel élõ kapcsolata. Honnan tudom? Onnan, hogy halála után Ábrahám karjaiba került és a gazdag ember a pokolba, a kárhozatba.
Mondja pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképpen Lázár is az õ bajait: most pedig ez vigasztaltatik, te pedig gyötrõdsz. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét tihozzátok átmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Luk. 16:25-26
Azt felei Ábrahám: Nagy az akadálya annak, hogy átjárjunk egymáshoz. Ez mit jelent? Azt, ha valaki az üdvözültek közül meg is szánná az elkárhozottakat, nem segíthet rajtuk, mert nincs rá lehetõségük. Jézust nem lehet kikerülni. Ott már nem lehet változtatni. A hely ahol vannak, eldöntötték a földi életük során. Ez is bizonyság arról, hogy nincs tisztító tûz, ahogy a vallás állítja. Már nem lehet semmit helyrehozni. A reinkarnáció és tisztítótûz tana, a pénzért elmondott mise, vagy ima, csak a hozzátartozók lelkiismeretének a megnyugtatására van. Hallottam már azt is, hogy mindenki üdvözül, mert Isten mindenkit szeret. Ez se felel meg a Biblia tanításának. Nem lehet ezekkel kihúzni a halál fullánkját. Az ember itt dönt a földi élete során. A gazdag is elkövetett mindent, a kárhozatban, de nem sokra ment vele. Nézzük tovább.
Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el õt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy õk is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Luk. 16:27-28
Milyen különös, hogy a gazdag emberben a kínok közepette hirtelen mekkora együttérzés tört elõ. Honnan ez a hirtelen felebaráti szeretet? A kínok között világosodott meg. Már nem volt vak a vagyonától a pénzétõl, mert azt nem vitte magával, hanem a családjáé lett. Ez elkezdte aggasztani. Miért foglalkoztatja most már mások sorsa? A földi életében ez nem sokat érdekelte volna. Mert tudja, hogy a családja is úgy él ahogy õ élt. Már tisztában van azzal, hogy õrájuk is mi vár, ha nem térnek meg Jézushoz. Ebbõl is tudjuk, hogy vannak emlékei a szeretteirõl, akiket most elkezdett félteni és elkezdett jogosan aggódni értük, hogy õk ne kerüljenek oda ahol õ van. Szerintetek, ha valaki visszajönne, akirõl mindenki tudta, hogy meghalt és eltemették, akkor elhinnék, hogy van egy másik világ is? Azt gondolom nem. Tudod mit mondanának a hitetlenek? Éppen azt, amit ma mondanak: A halálból még nem jött vissza senki. Azt mondod, de hátha mégis elhinnék, hiszen tudták, hogy Lázár meghalt és most ott állna elõttük szemtõl szemben. Én pedig az igével támasztom ismét alá, hogy nem így lenne. Jézus meghalt, ezt sokan látták. Sok szemtanú volt rá. Eltemették, ezt is látták, és amikor feltámadt, még a tanítványai sem hitték el, hogy Õ él! Gondolj csak Tamásra, vagy az ötszáz hívõre, akik a halála után látták de már nem követték az utasítást, hogy menjenek a felsõ házba. Csupán 120 fõ ment oda. Ugye mennyire igaz és megdöbbentõ?
Monda néki Ábrahám: Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat. Luk. 16:29
Azt mondja neki Ábrahám: van Mózesük és vannak prófétáik, hallgassanak azokra. Ott van nektek az Igém, amelyben megismertetem veletek az akaratomat. Higgyetek abban. Miért mondta ezt éppen a hallgatóságának? Jézus rámutat az életükben egy hatalmas problémára, arra, hogy teljesen felkészületlenek a Messiással való találkozásra. Ott vannak a próféták, Mózes, Illés, Ézsaiás, Jeremiás, Dániel stb és mégse értettek semmit. Folyton a csodákat várták. Ez bajba sodorta õket. A gazdag ember a kárhozat helyén felismerte a tévedését, de már nem tehetett semmit. Kérte Ábrahámot, hogy õ tegyen valamit. De õ se tehetett semmit, mert be volt zárva a szívük. A válasza az volt, ott vannak a próféták, akik Istentõl küldettek. Ha nekik nem hisznek, akkor higgye el, egy feltámadt halottnak se hisznek. Jézus a feltámad halott, de neki se hittek. Ma se hisznek, mert kemény szívû az ember. Nem a körülményeidtõl függ, hogy örök életed lesz-e, és nem a körülmények visznek közel Istenhez, hanem a nyitott szíved.
Mimódon hívják azért segítségül azt, akiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, aki felõl nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? Róm. 10:14
Ez az Ige elég egyértelmû. Hiába ment volna oda egy halott hozzájuk -talán még ha maga Jézus jelenne meg nekik, akkor se biztos, hogy hinnének. Erre is van példa a Bibliában. Nagy a felelõsségünk. A szeretet ég-e bennünk, vagy közömbösek vagyunk másokkal szemben? Ez egyedül a te felelõsséged és nem hivatkozhatsz másokra. Nem mutogathatsz újjal senkire. A Biblia elõtted van és az az igazság. Ha nem forgatod, akkor Isten beszédét nem ismerheted fel.
Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek! Luk. 16:30
Nézzétek meg, még õ ott is okoskodik. Te nem tudod jól Ábrahám. Nem úgy van az. Ha a halott oda megy az élõkhöz, akkor azok megtérnek. Ábrahám válasza pedig ez:
Õ pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem gyõzi meg õket, ha valaki a halottak közül feltámad. Luk. 16:31
Forrás: https://ujteremtes.hu/