Jelenések könyve 19: 11-21

 

 Ismétlés
Az elmúlt héten a rejtélyes, nagy Babilonról volt szó, „minden paráznák anyjáról”.1
Mózes-ben olvashattok Nimródról, ott kezdődött a gyökere: egységbe fogta az embereket,
utat készítettek a Mennybe saját erejükből, ez nyílt lázadás egyenesen Isten arcába. A
leszármazottai is ezt művelik. Ez a vallási- gazdasági- politikai rendszer az utolsó, nagy
birodalomban fog kiteljesedni, szép lesz a megjelenés kívülre, de ez teljes lázadást jelent
Isten felé. Vizsgáltuk, hogy milyen lesz majd az emberek sorsa.
A 18-19-20 rész prófécia, a végnek is a vége. Minden összeomlik majd, pusztulás
következik. Isten megengedi, de ez nem jelenti, hogy egyet is ért vele! Az Írásban
megmutatja nekünk, hogy a rendszer merrefelé tart, és tudjuk, hogy pusztítást fog rá
hozni. Ugyanekkor ujjongás lesz majd a Mennyben, láthatjuk, hogy bátorítást is ad erre a
7. versben.
A múlt héten megbeszéltük az első felét ennek a fejezetnek, jelek is olvashatóak: kik
lesznek majd ott a Mennyben.
Látod, hogy mi zajlik itt? Látod, hogy mit tesz Jézus Krisztus? Látod, hogy hová visz
minket?
Az életben sok a dráma, néha vad dolgok is történnek, olyan, mint egy akciófilm. Ha
ismered Istent, ha olvasod az Írást, a legnagyobb romantikus regényben találod magad, ezt
éljük. Az „esküvő” felé tartunk, minden földi esküvő ennek a mennyeinek a halvány mása.
Az csak főpróba, ami vár majd ránk, sokkal nagyszerűbb lesz. Elhozza az ítéletét az ellen,
aki lázad ellene. Az Írásban bátorít: itt a menyegző!
 Ki lesz ott? Egységben Istennel? A ruha, amit a „menyasszony” hord:
 8. vers Fényes, tiszta gyolcs, ami ajándékként megadatott. A szentek igazságáról szól,
nem az emberek saját igazáról.
 Ézsaiás 64: 6 Olvashatjuk, hogy milyen a mi saját igazságunk.
Pál apostol is megfogalmazta, a múlt héten erről részletesen olvastunk.
 Róma 3: 22-24
 Hogyan lehet miénk az igazság? Aki hisz, minden hívő egyforma ebben, nincs különbség.
Isten ingyen igazítja meg, aki hisz Benne.
 Róma 3: 24 „ Isten  azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert.
Ez Isten ajándéka, amit Jézus Krisztusban kaphatunk meg. Ezt jelenti a megmenekülés.”
Tehát, tiszta, fényes ruhában „összeházasodunk” majd, ez a szentek igazsága, amelyet hit
által, kegyelemből kaptunk Istentől. Ez alázatra indít, Isten elutasítja a jócselekedeteidet.
Ha a múlt héten elég jót tettél, pl. hoztál ruhát a hajléktalanoknak, rosszul gondolod,
hogy ez elegendő tett az üdvösségedhez. Az a lényeg: elfogadtad-e az igazságot, ami
Istentől van? Beláttad-e, hogy szükséged van Rá, mert neked nincs elég erőd megtenni a
dolgokat? Meztelenül állsz majd előtte, a halálod napját sem tudod. Elismered-e, nem
tudsz nélküle megtenni semmit? Kéred-e, Ő takarjon be a palástjával?
Isten szeretné ezt megtenni ma reggel, ezért örvendezhetsz.
Talán próbálsz jó, vallásos ember lenni. Belül tudod, hogy képmutató vagy. Magadat
vizsgálgatod, a másik embertársadat ítéled meg…ez  a vallásosság gyötrelme.
Ha megengeded, hogy az igazság palástjával Isten betakarjon, nagy öröm lesz az
életedben: nem veszed majd annyira komolyan magad, nem te építed az életed lépcsőit.
Mondhatod: köszönöm, Uram!
 János apostol a látomásában hallja az örömöt; lenyűgözi, megdöbben. Azt teszi, amit
sokunk: leborul az üzenet hozója elé, az angyalt kezdi el imádni.
 Mi is a „jó hír” nagykövetei vagyunk. Botrányosan jó a hír: tisztán lehet elmondani a
kegyelem evangéliumát! Ez békességet fog hozni, megváltoztatja az életünket. De tudjuk,
hogy az üzenet Jézusról szól, fájdalmasan tudatában vagyunk saját határainknak.
Agyagedények vagyunk, ami túlcsordul, az mind az Úr munkája. Amikor valaki az Úrral
összhangban munkálkodik, az tudja, hogy az nem róla, hanem Róla szól!
2
 2 Kor. 4: 5 „ Mert  mi nem magunkról, hanem Jézus Krisztusról beszélünk, és azt
bizonyítjuk, hogy ő az Úr. Magunkat pedig úgy tekintjük, mint a ti szolgáitokat, Jézus
kedvéért.”
Ilyen a szíve az igaz hívőnek.
 11. vers Itt hagytuk abba az elmúlt héten. A Jelenések könyve 6. fejezetében már
találkoztunk egy fehér lovassal: amikor az első pecsétet megnyitották, az Antikrisztus
imitálja Krisztust, a korona, a fehér ló egyezik, de ő hűtlen, megszegi a szövetséget,
megtéveszt.
 1 János 2: 18-22 A hazugság lelkülete már most is munkálkodik a világban.
De itt Ő jön el, Ő hű és igaz, soha, soha, soha nem hagy el! ( A  görög eredetiben is nagyon
hangsúlyos ez a szó!) Az Antikrisztus világuralomra tör, Jézus Krisztus eljön majd és harcol
ellene. A nagy Babilon teljes pusztulása következik be, Jézus Krisztus maga jön majd, és
pusztítja el a hadi erejét is. A fenevad erői is felsorakoznak, a legnagyobb csúcspont
következik majdan a történelemben. Ma is ez látható a világ sok területén: háborúznak az
emberek Istennel, nagy lázadásban vannak, szemben Isten arcával. „Majd mi elintézzük!
Majd mi elvégezzük a magunk módján!” Ez a harc Isten ellen a legostobább, amibe
belevonódhatunk. Mert Isten fog győzni! Legbölcsebb, ha teljes önmegadást tanúsítasz
Istennel szemben, az Ő szíve olyan, mint egy szerelmes emberé!
 12. vers Az Igében nagyon fontosak a nevek. A név karaktert, jellemet fejez ki. Amikor mi
adunk nevet a gyerekünknek, fiús, vagy bájos, kislányos nevet választunk…De  a Bibliában
a név az emberről tanúskodik. János apostol itt ezt nem tudja elolvasni. Olyan
jellemvonása ez Krisztusnak, amit addig a pontig nem láthatunk. Ítél, harcba száll; most mi
nem ismerjük így Jézust.
 János 3: 17 Jézus ezt most teszi, az üdvözülésre hív, arra, hogy meneküljünk meg.
Mindenkit hív, Mindenki jöhet, hogy bocsánatot nyerjen. De eljön az idő, amikor ez véget
ér: akkor tűz, és kard lesz Nála, és megítéli az embereket, és harcolni fog.
 13. vers Isten Igéje- kiről is beszél?
János 1: 1-5
János 1: 14 Egyértelmű: Jézus Krisztusról beszél. Jézus maga Isten Igéje. Az igazság, a
kegyelem. A gondolatainkat mi emberek is szavakkal fejezzük ki. Isten a szívét az Igében
fejezi ki. Az Isten Igéje pedig emberré lett, itt járt közöttünk. A szavak betűkből állnak. De
Ő az alfa és az omega is Isten kinyilatkoztatásában.
 Jel. 21:6
 János 1: 1-3 Isten megteremtette a világot; szólt, hogy LEGYEN!; a szavaival a Semmiből
teremtett Valamit.
 Zsid. 1: 3 „Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és irányítja az egész Világmindenséget…”
Tehát mindent megtart a szavai által most is. A tudósok az atom szerkezetének
vizsgálatakor megfigyelték, hogy az elemi részecskék nem repülnek szét. Ez rejtély, nem
tudjuk megmagyarázni. Egyesek „atomi ragasztóanyag”-nak hívják, vagyis nem
tudják…Néhányan őszintén beismerik, hogy nem tudnak válaszolni.
Az Ige elmondja, hogy ez mi? Isten Igéje, Isten szava. És amikor azt a szót fogja mondani,
minden szétesik .  Péter atomfizikai leírást adott: széthullik, szétolvad, elég.
Aztán az lesz a következő lépés, hogy újra összerakja majd a világot, és mi ott fogunk lakni
Vele. A végső ítélete tehát nem könnyű, hanem súlyos, nehéz dolog lesz.
 14. vers A mennyei seregek: az Ő angyalai, és az Ő megváltott népe.
2Thess. 1: 7 Olvashatjuk, hogy az angyalok is ott lesznek, mi is Vele tartunk majd.
A valóságban Isten angyalai most is ott vannak a hívők körül, tábort vernek a hívő ember
körül.
3
Kolossé 3:4
Tehát folyik a harc. Nem véletlen, hogy a normális házasságot is ennyi támadás éri. Hiszen
a képe a Krisztussal való kapcsolatot kell, hogy mintázza. Úgy harcolhatunk, hogy
imádkozunk. Amikor megtértél, és az evangéliumot hirdeted, ellenállás van ellene. Úgy-e,
érzékeled? Imádkozz, és Isten lesz az, aki a győzelmet hozza. Nélküle, kedves barátaim,
nem tudunk semmit tenni! Ő győzi le az ellenséget, mi mehetünk majd a zsákmányért.
Utalás a szerdai tanításra: 2Királyok Isten seregeit itt is körülveszik az angyalok. A szolga
mennyire megrémül, amikor tapasztalja őket!
Tehát bárhol is vagyunk, körbevesz a Seregek Ura. A csata mindig az Övé! Az angyalok is
segítségünkre jönnek. Hogyan kell ezt csinálni? Ugyanúgy, mint a többi szellemi harcot:
IMÁDSÁGBAN!
Kérjük, hogy Isten nyissa meg a szemeinket: nélküle semmit sem tudunk elvégezni! Amikor
Isten népe imádkozik, a lelki valóságban megtörténnek a dolgok. Többet imádkoznánk, ha
ezt megértenénk! A harc lelki harc, nem test és vér ellen folyik. Gyere, és imádkozz!
Aggódsz a gyerekeidért, emberi manipulációkat használsz, testben erőlködsz. Mikor volt az
idő , amikor térdre borulva, szívből imádkoztál, hogy a gyerekeid menjenek előre…?
Feladod a gyülekezetben a szolgálatot, mert valaki megbántott: a Sátán örvendezik: „Hi-
hi-hi! Kiállítottam a vonalon kívülre!” És te elhiszed, hogy a másik ember volt a
problémád! Test és vér ellen harcolsz! A fegyverzetünk: lelki fegyverzet. A Hatalmassal
együtt az rombolja le a gonosz bástyáit.
Tehát: IMA! Kérjük Jézus nevében! Nézd meg, Ő hogyan teszi: a megbocsátás fegyvere!
„Nem te vagy a problémám, imádkozzunk együtt!” Bocsáss meg! Ez megtisztít. A lelki
valóságban Isten megtisztítja az utat, mi Vele tartunk. Ez is Őróla szól! Mi mögötte járunk,
felszedegetjük, amit elhagyott…
 1Thess.4 : 16-17 Az egyház elragadtatása. Ne keverjük hát össze, amikor indítja a Nagy
Nyomorúságot, mi már nem leszünk itt. Isten nem akar nekünk rosszat. Nem bántja a
„feleségét”, aki ilyet tesz, az beteges dolog. Isten nem beteg!
Tehát, még egyszer: a lelki harcban imádkozni kell. A „feleség” (a hívők, az egyház) már
nem lesz ott, amikor az ítélet kiömlik. Mi Vele leszünk tiszta gyolcsban.
A Jelenések könyvében két helyen látjuk azt a leírást, hogy a kapu megnyílik.
4.fejezt  1 vers: Krisztus „menyasszonya” elhagyja a földet. A világon közben hét év telik
el, mi ott leszünk a „vőlegénnyel”, zárt ajtók mögött. Soha nem hagyjuk el Őt, mindig Vele
leszünk!
 15. vers A szájában éles kard lesz.
Zsid. 4: 14
János 12: 48 Ez az Ige ereje. Isten Igéje erős, Ő nekünk adta. Ez a leghatalmasabb,
legdrágább az életemben. Ő velem van, vonz, még inkább szeretném megismerni, közben
megváltoztat, munkálkodik az éltemben. Minden sikeremben Ő van, a nehéz időkben is
Őbenne növekszem.
 16. vers A világban jellemző: folyamatosan hatalmi harcban állunk. Ki az úr? A pénz? A
küzdelem erősödni fog. Újra eljön majd Jézus, és akkor láthatjuk: ki az egyedül uralkodó?
A vezetői szerep az életünk része: férjként, anyaként, rendőrként, képviselőként,
miniszterként…Ezt  is Isten adta. Dávid király a legnagyobb volt Izraelben, de mindezt Isten
félelmében teszi. Bíztatlak hát benneteket: a hatalmai szerepeket adjátok át Istennek,
rendeljétek oda magatokat, aztán majd kiderül, hogyan is bántunk mi evvel? Két hét múlva
lesz a férfi-konferencia: láthatjuk majd, milyen egyszerű a vezetés Istennel!
 17. vers Kétféle vacsorát láthatunk: -a menyegzőt, Jézussal, és a Hatalmas Isten
vacsoráját= ítéletét. A kettő nagyon különböző!
 18. vers A világban, akik Isten ellen háborúznak, felfalatnak majd!
4
 19. vers A két étkezést láthatod: melyik felé tartasz? Mindannyian valamelyik felé tartunk!
Ha megvizsgáljuk: az egyikben mi leszünk az „étek”, a másikban együtt eszünk Istennel. A
világban tapasztalhatod: sokan harcban állnak Istennel.
 20-21. vers A fenevad, a hamis próféta fogoly lesz. Nagyon mély, súlyos kép ez. Most nem
ilyen Jézus. De el fogja hozni az ítéletét.
 1Kor. 11: 31-32 Olvassátok el, és gondolkodjatok rajta!
Amikor engedjük, hogy Isten Igéje megítél minket, ez gyakran fájdalmat okoz. De Ő akkor
nevel minket, „elfenekel”, mert szeret. A fegyelmezéssel munkálkodik ,  megvág, formál,
alakít minket. Ítélete miatt nem kell aggódnunk. Ő a mi „Apukánk”, nevel, hogy el ne
vessz! Engedd, hogy Isten Igéje neveljen! Elmélkedj rajta! Ha felkavar- miért? Nyílt,
őszinte- miért? Kérd, hogy mutassa meg neked, merre menj! Ha azt hiszed, hogy jó gyerek
vagy: el vagy rendesen tévedve! Ő konfrontál. Hagyd, hogy megtegye! Egy időre
nyomorultul érzed magad. Engedd, hogy Isten a kegyelme palástját adja rád, szükséged
van rá! Ő megteszi. Félelem jár át? Letör? Nem a saját igazságodból szabadulsz. Isten Igéje
ítéli meg a szívedet. Isten nélkül a pokol legnagyobb mélységében lehetnél. Az Ő
igazságában érdemes reménykedni! Mond hát el Neki: „ Nem  tudom a saját erőmből
megtenni, szükségem van Rád, Atyám!” A világban ennek az ellenkezőjét hallod,
„szeretem magam, minden nap jobban és jobban leszek…”
Isten szeret minket, a Mennyben ezért hálaadás lesz.
És ma? Téged az Ő palástja takar be?
 Atyánk, köszönjük a Te Igédet!