Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok. (János 17:15-16)
Furcsának lenni. A legtöbbünknek nem éppen erre vágyik, igaz? Pedig vágynunk kellene rá.
Isten arra hívott el, hogy különlegesek legyünk – hogy az Ő erejének és szeretetének élő tanúbizonyságaiként kitűnjünk a világból (1 Péter 2:9).
Nem akarja, hogy részesedjünk a világ betegségeiből, szegénységéből és kudarcából. Soha nem akarta ezt a népének.
Isten adott nekünk erre egy kézzel fogható példát. Izrael népe rabszolga volt Egyiptomban, és a fáraó nem akarta szabadon engedni a zsidókat, ezért Isten megengedte, hogy sűrű sötétség borítsa be az egész országot. Olyan borzasztó volt a sötétség Egyiptom egész területén, hogy senki nem mozdult három napig.
Azonban a 2 Mózes 10:23 szerint „Izrael minden fiának világosság volt az ő lakhelyében.”
Milyen izgalmas példája ez annak, hogy Isten miként szeretné, hogy éljünk. Meg kellene Őt dicsőítenünk győzedelmes életünkkel. Az embereknek állandóan azt kellene mondaniuk nekünk, hogy „hallottam, Isten meggyógyított”, vagy „hallottam, Isten gazdaggá tett téged, és megmentette a gyermekeidet!”
Tehát ne habozz! Hozd működésbe Isten Igéjét az életedben, és merd elfogadni a bőséges áldásokat, amelyek azoké, akik hisznek. Húzz határokat az Igével az életedben, rajzolj szellemi figyelmeztető jeleket az ördögnek! Ilyenekre gondolok:
Belépni tilos! Isten Igéje szerint én már nem tartozom hozzád. A családom sem a tiéd. Az egészségem nem tartozik hozzád. A pénzem nem tartozik hozzád. A szolgálatom nem tartozik hozzád. Én egy másik királysághoz tartozom. Ezért tűnés innen!
Különösnek hangzik? Az jó. Pontosan erre hívott el téged Isten: hogy különleges legyél!
Igei olvasmány: 2 Mózes 10:20-29 Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája Mózes második könyve 10. fejezet
Soha ne add fel
