Róma 10:10
Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.
Szívvel hinni Istenben azt jelenti, hogy a szellemeddel hiszel, aki a belső ember.
Isten meghatározását az emberi szellemről a következő két Igében olvashatjuk:
1 Péter 3:4
Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem romolhatatlanságával,
ami igen becses az Isten előtt.
Róma 7:22
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;
A szív embere a szellem, a valódi ember.
A szellemünkkel kapcsolódunk a szellemi birodalomhoz, a lelkünk a kapocs az intellektuális világhoz és a testünkkel vagyunk kapcsolatban a fizikai világgal.
Istennel csak a szellemeden át tudsz kapcsolatot teremteni. Tudva azt, hogy Isten a szellemünkön keresztül szól hozzánk, könnyebben megértjük az 1 Kor. 2:14-et: Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Szellemének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy szellemileg lehet azokat megítélni.
A Bibliát nem értheted meg a fejeddel, hiszen szellemileg lehet megérteni. Csak a szíveddel tudod felfogni. Kijelentést kell kapnod Isten Igéjéről a szívedben. Azért kell Isten Szellemére támaszkodnunk, hogy felfedje számunkra az Igét.
(Márk 11:23-24)
Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. Azért mondom néktek: Amit imádságotokban kértek, higgyétek [először], hogy mindazt [amit kértek] megnyertétek, és meglészen néktek.
Az AMP fordítása szerint így hangzik: Ezért azt mondom nektek, hogy akármit kértek imádságotokban, higgyétek – bízzatok, legyetek biztosak benne –, hogy megkaptátok, és megkapjátok.
Mikor fogod megkapni? Miután bízol, és bizonyos vagy benne, hogy a tiéd, megkaptad.
Hogyan lehet, hogy a szellemünknek van hite, amelyet az értelmünk nem szerezhet meg?
Máté 4:4
Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik.
Az Ige szellemi táplálék, hitünk tápláléka. Az Ige az a táplálék, ami a szellemünket építi.
A szellemünk megtelik bizonyossággal és bizalommal, ahogy az Igén elmélkedünk.
Szívvel hinni annyit jelent, mint úgy hinni, hogy nem tekintünk arra, amit a fizikai testünk vagy az érzékeink jeleznek. A test azt hiszi el, amit a fizikai szemeivel lát, a fizikai fülével hall, vagy a fizikai érzései sugallnak neki. A szellem viszont azt hiszi el, amit az Ige mond, tekintet nélkül a látható, hallható dolgokra vagy az érzésekre.
A hitnek azon kell alapulnia, amit az Ige mond. A szívbéli hit Isten Igéjének hisz, azután a fizikai bizonyíték előáll.
Teljes szívvel hinni annyit jelent, mint hinni a fejünktől vagy a testünktől függetlenül.
Péld 3:5-7
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Minden te útjaidban megismered Őt; akkor Ő igazgatja a te útjaidat.
Ne légy bölcs a magad ítélete szerint;
A legtöbb ember az értelmére támaszkodik, nem pedig a szívére. Ne legyél bölcs a természetes emberi ismereteid szerint, aminek az lenne a következménye, hogy Isten Igéjétől függetlenül cselekszel.
Az Újszövetségben megtaláljuk ennek az Igének a párját: Mert a mi hadviselésünk fegyverei nem testiek, hanem Isten által hatalmasak erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak; (2 Kor 10:4-5)
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjen az Igének, mert az Ige a Krisztus.
Ha hitben akarsz járni, az Igének kell elsőbbséget adnod bármi mással és minden mással szemben! Magasabban kell állnia bármilyen ismeretnél, legyen az a te ismereted vagy bárki másé.
Amikor teljes szívedből bízol Istenben, csendes nyugalom, békesség költözik a szellemedbe, mivel az Ige azt mondja: Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba. (Zsidó 4:3)
Szaván fogjuk Istent, mikor azt látjuk, hogy Ő így szól: Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. (Fil 4:19)
Egyszerűen tudjuk a szellemünkben, hogy minden szükségünk be lesz töltve, és nem aggódunk.
Amikor ezen az Igén elmélkedünk, mélyebb bizonyosságot kapunk. Ez a bizonyosság a szellemünkben független az emberi érzésektől vagy tudástól. Lehet, hogy ellentmond az emberi érvelésnek. Talán még a fizikai bizonyítékoknak is ellentmond. Ha szívünkből hiszünk Istennek, az azt jelenti: úgy hiszünk, hogy a testünk állapotára nem tekintünk.
Egyik este a templomból jöttem ki, és ahelyett, hogy lesétáltam volna a lépcsőn, leugrottam az udvarra. Beütöttem valamibe a lábamat, kibicsaklott a bikám, és elestem. A bokám roppant egyet, akkorát szólt, mint egy puskalövés, és úgy nézett ki, hogy eltört. Nem tudtam ráállni, így egy lábon ugráltam a parókiáig.
Amíg elmondtam a feleségemnek, hogy mi történt, láttam amint a bokám megdagadt, és igen rosszul festett.
De elkezdtem felidézni, mit mond Isten Igéje, tehát felhívtam Isten figyelmét arra a tényre, hogy a fizikai érzékeim és látásom szerint lehet, hogy eltörött. Egyértelműen éreztem a fájdalmat és a lüktetést. Azután felhívtam Isten és az ördög figyelmét arra a tényre, hogy Isten Igéje azt mondja: meggyógyultam. Másnap majdnem száz mérföldet vezettem. Isten meggyógyított.
Egy szolgáló bizonyságát sokszor elmesélték nekem, aztán tőle is hallhattam. Egy ifjúsági táborban bézbólozott, és eltörte a bokáját. Nyílt törést szenvedett.
Amikor a többiek készülődtek, hogy bevigyék a városba az orvoshoz, egyikük megkérdezte tőle: orvosi segítséget kér, vagy szeretné, ha Isten gyógyítaná meg. Azt válaszolta, hogy az utóbbit, erre a pásztor így szólt:
- Rendben van – és elmesélte neki, hogy hány törött lábat látott már meggyógyulni.
Negyven percig ott ült a harmadik bázisnál, míg a sérült férfival beszélt, és elterelte a figyelmét a bokájáról. Majd azt mondta neki, álljon fel. De abban a pillanatban, ahogy a törött lábára is ránézett, elájult és elesett.
A pásztor megpróbálta magához téríteni, újabb negyven percet beszélt vele, majd segített neki ráállni a jó lábára. Azonban a férfi amint a sérült lábára is ránehezedett, megint elájult.
Ez az idősebb pásztor azt mondta neki, mikor újra magához tért:
- Valahol elrontjuk a dolgot.
Így megkérdezte az Urat:
- Istenem, mit rontunk el?
Kisvártatva így szólt:
- Ó, már értem. Fiam, az alkalommal, amikor felkelsz, ne a jó lábadra, hanem a rosszra állj rá.
Amikor ezt tette, azonnal meggyógyult! Nem érzett semmi fájdalmat!
A szívből való hit független az érzéki megtapasztalástól.
Dr. Yeomans orvos volt, aki gyógyulást kapott és megszabadult a kábítószerektől való reménytelen függőségéből, majd hálából egész életét annak szentelte, hogy az isteni gyógyulásról prédikáljon és tanítson.
Egy szolgáló mesélte a következő esetet róla, aki a tanítványa volt a bibliaiskolában. Az volt a szokása, hogy az osztályteremben imádkozott a diákokért, és gyógyító alkalmakat tartott az órákon. Ez a szolgáló odament egy alkalommal hozzá, és kérte, hogy imádkozzon érte.
- Miért imádkozzam? – kérdezte Dr. Yeomans
- A náthámért – válaszolta ő.
- A te náthádét? Nos, ha ez a tiéd, akkor semmi értelme imádkozni érte. Már elfogadtad a meghűlést, és nem kapsz gyógyulást. De ha meg szeretnél szabadulni az ördög náthájától, akkor imádkozni fogunk.
- Ó, így értettem.
- Akkor azt is mondd, amit gondolsz – válaszolta Dr. Yeomans.