1. Szeretet- a legnagyobb dolog a világon

 

A szeretet sohase zúzta össze vagy törte össze a hit lágyan kibontakozó 
virágát, mely a bizakodó szívből fakad. A szeretet Isten, aki leleplezi 
Önmagát előttünk. Isten szeretet. 
Ez a szeretet-élet nem más, mint Isten, aki ténylegesen bennünk él, 
ahogy Jézusban is. 
Volt valami nyers erő és ugyanakkor valami szelíd kedvesség Jézusban, 
amitől a gyerekek vonzódtak hozzá, amitől odabújtak a karjaiba és elkezdték 
cirógatni az arcát. Szerették megérinteni, fogni a kezét, a közelében lenni. 
Az a szeretet, ami a galileai férfiban volt, az kellene uralja az Egyházat, 
az otthonokat és a szívünket is. 
A szeretet az a szívnek, ami a virág a rétnek. A virágok betakarják a 
földek puszta, sivár helyeit is. Körülölelik a sziklákat. Kinőnek még a fák 
gyökerei között is. Betakarják a föld sebzett felszínét, az agyagos, sivár 
földeket a dicsőség és magasztosság palástjával öltöztetik fel, pazarló 
szépségben. Ugyanígy takarja be a szeretet az emberi természet durva, sebzett 
helyeit is. 
A szeretet hozta létre a virágos kertet, csakúgy, mint magát a virágokat. 
A szeretet csokorba szedi a virágokat, vagy úgy rendezi el egy 
helységben, hogy gyönyörködtesse a szemet és megörvendeztesse a szívet. 
A szeretet az, ami gyönyörűvé teszi az otthont. Amikor a szeretet 
beköltözik egy családba és ott él, akkor az az otthon a boldogság helye lesz. 
A szeretet a legszebb dolog a világon. Talán a legsérülékenyebb is, 
mégis magában hordozza a legnagyobb elhordozó erőt. 
Amikor az embert a szeretet uralja, birtokolja és motiválja, akkor nem 
riad vissza bármilyen áldozattól sem. 
Krisztus nem riadt vissza attól, hogy elhordozza a bűnöket, fájdalmakat 
és a világ vajúdását. A szeretet és a kereszt 
A szeretet gyönyörűvé változtatta a csúnya keresztet. 
A szeretet megváltoztatta a sírt. A sötét, borzalmas sírt, ahol a halál 
uralkodott, széppé tette. 
A szeretet megfosztotta a halált ijesztő borzalmától. A szeretet által a 
meztelen, töviskoszorús galileai férfiből a magányos szívek királya lett. 
A szívem úgy hívja Őt, hogy a vihartól vert, megtört ember Meztelen 
Királya. 
A szeretet arra indít engem, hogy megkoronázzam Őt, de nem 
töviskoszorúval, hanem a szívem teljes odaadásával.
A szeretet az, ami a gyengéd, finom szellemet hajtja, hogy elmenjen 
Afrika legsötétebb pogány törzseihez, és ott elviseljen minden 
megpróbáltatást, hogy olyan emberekkel éljen összezárva, akik pogány 
gondolkodásuk miatt nem is értékelik az értük hozott áldozatot, akik nem 
tudják mi az, hogy igazi szeretet. Akikben csak hideg közömbösség és önző
kapzsiság van. Mégis, ez a szeretettel teljes szellem ott él közöttük, tusakodik 
értük, megossza magát velük, míg végül az a sötét hely is elkezd virágozni és 
az Új Teremtés finom illatát árasztja. 
A szeretet, a nagy dolgok között is a leghatalmasabb, a szépek között is a 
legszebb. Milyen csodálatos az, amikor ez az isteni természet uralmat vesz az 
emberi szív fölött. 
"Mint ahogy" 
Van két szó az Új Szövetség Új Törvényében, vagyis a szeretetben, amin 
megakadtam. Ezek a szavak kinyújtották gyengéd kezeiket és megragadtak. 
Láttam, ahogy a kúszónövény kecses indáival, lágy kezeivel rákúszik a 
durva, kemény sziklára és azután rátapad. 
Ez a két szó is így ragadott meg engem finom ujjaival. 
Azt kérded, hogy mi ez a két szó? "Mint ahogy" 
"Úgy szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket" 
Először megpróbáltam elhessegetni magamtól, de követtek engem úgy, 
ahogy csak a szeretet tud követni. Lelkem mélyén újra és újra hallottam, mint egy rég elfelejtett dalt, mely 
ott kopogtat szívem ajtaján. 
Egyre csak ezt mondogattam magamban: "mint ahogy" Végül 
megálltam, elcsendesedtem, és azt mondtam: "mint ahogy micsoda?" 
"Mint ahogy én szerettelek titeket". 
Azt mondtam, "Ezt nem tudom megtenni Uram. Én nem tudok úgy 
szeretni, mint Te. Ha úgy kellene szeretnem, akkor az azt is jelentené, hogy 
mindenemet oda kellene adnom, amim csak van." 
Erre Jézus szelíden ezt mondta: "Mit kellene odaadnod?" 
Elkezdtem magamban egy leltért készíteni azokról a dolgokról, amikről 
úgy éreztem, hogy meg kellene válnom tőlük, ha úgy szeretnék, "mint ahogy" 
Ő szeretett engem. 
Miután megtettem, azt mondtam: De mit kapnék a helyébe, ha ezekről a 
kincsekről lemondanék? 
Akkor az Úr megmutatott nekem egy olyan gazdagságot, melyet addig 
soha sem láttam. 
Ha úgy szeretnék, mint ahogy Ő szeretett, akkor megnyerném az Ő
társaságát. Enyém lenne az Ő ereje. Enyém lenne az Ő szelídsége, az Ő
hosszútűrése. Odaadnám az érzéki világom játékait, hogy megnyerjem a Szent 
Szellem gazdagságát. 
A szeretet módszere 
Odaadnék valamit, ami a használat közben egyre inkább elavul, valami 
olyasmiért, ami a használat által csak növeli értékét. Azután megláttam egy 
olyan örömet, melyet addig nem ismertem. 
Mindig a boldogságot kerestem. Nem vettem addig észre, hogy a 
boldogság emberektől, dolgoktól és körülményektől függ, és ezért olyan 
könnyen elveszíthetem őket, mint egyszer a bicskámat. Rájöttem hogy 
micsoda illúzió ez az egész. 
Úgy éreztem, most már kész vagyok lemondani dolgokról, melyek 
boldoggá tesznek embereket, ha helyette megkaphatom ezt az Örömet. 
Ez az új élet egy olyan örömöt ad, mely a szeretetből fakad. A boldogság 
a minket körülvevő érzéki világból származik. Rájöttem, hogy ez az öröm 
viszont annyival felsőbbrendű a boldogságnál, mint amennyire a gyémánt 
felsőbbrendű az üvegnél vagy az arany a közönséges homoknál. 
Az után megértettem, hogy mit jelent a szeretet. Úgy kell szeretnem, 
mint ahogy Jézus szeretett. Az Ő helyét kell elfoglalnom. Ő most ott ül fenn a trónon, hogy közbenjárjon értem és hogy képessé 
tegyen engem arra, hogy elfoglaljam helyét itt a földön. Az Ő szavait kell 
szólnom és azokat a kedves cselekedeteket, kell végeznem, amiket Ő tenne, 
ha itt lenne. 
Azt a szenvedélyes szeretetet fogom érezni az elveszettek és megtört 
szívűek iránt, amit Ő. 
Az Ő helyébe kell, lépjek, és úgy kell, szeressek, mint Ő. 
Óh, micsoda kibeszélhetetlen öröm vár rám. 
Az az öröm tölt el, ami neki volt, mert úgy szeretek, ahogy Ő szeretett.