Ha nagyobb horderejű dologban akarjuk elmondani a kérés imáját, ne hamarkodjuk el. Előszörgyőzödjünk meg a szívünkben, hogy van-e elég hitünk arra, hogy amikor kérjük, el tudjuk hinni, hogy megkaptuk. Nem az Atya oldaláról szűk a keresztmetszet, hanem a mi hitünkkel fordul elő, hogy esetleg nem elég nagy arra, amit kértünk. Nem érdemes úgy elmondani a kérés imáját, ha tudjuk a szívünkben, hogy ott nincs elég hit az elfogadásra. A kérés imája nemcsak az Atya oldaláról jelent elkötelezést, hanem a mi részünkről is igényel valamit. A kérés pillanatában a befogadó hitnek is jelen kell lennie, és ez a mi részünk!
Ha a próba olyan mértékben tornyosul előttünk, hogy szinte nagyobbnak tűnik a számunkra, mint Isten mindenhatósága, akkor ne siessünk elmondani a kérés imáját. Ne hozzunk elő a kérésünket mindaddig, amíg a kegyelem trónja előtt nem töltöttünk annyi időt, hogy a szívünkben Isten valóban felmagasztaltasson a probléma fölé, és csak azt követően hozzuk elő a kérés imáját. Nem azt akarom mondani ezzel, hogy addig ne is imádkozzál, szó sincs róla.
-
Menj a trón elé, tölts időt az Atya közösségében,
-
dicsérd a jóságát,
-
magasztald a hatalmát az adott helyzet felett,
-
köszönd meg a szeretetét.
Amikor fel tudsz emelkedni szellemben a problémád fölé, akkor mond el a kérés imáját. A szívednek befogadó hittel kell elvennie az Atya válaszát: megadtam neked, amit kértél.
A kérés imája pillanatában nem lehet a szívedben kételkedés. Be kell fodagnod a válszet, és tudnod kell, hogy amit kértél, megkaptad, vagyis megvan neked.
Azt szoktam tanácsolni nagyobb horderejű dolgok esetében, hogy rögzítsük írásban a pontos dátumot, amikor elmondtuk a hit imáját. Azt is rögzítsük, hogy Istennek melyik ígéretére alapozva emeltük fel a kérésünket. Mindezt írjuk le, és gondosan őrizzük meg. Ha elbizonytalanodnánk esetleg, csak elő kell vennünk, és láthatjuk fehéren és feketén: ezen ésezen a napon, ezen és ezen Igék szerint imádkoztam ezért, és hittel befogadtam az Atya válszát, tehát ez megvan nekem, ez az enyém.
Nem titok, hogy az ördög mindezt nem nézi majd jó szemmel, és megkísért, hogy kilopja azt, ami a szívedben megfogant. Az imáddal ellentétes körülményeket teremt körülötted, arra akar rávenni, hogy engedd el, ami a szívedben van, hogy lásd be, az Ige nem működik, és Isten hazudott. Az ördög nem akkor éri el legnagyobb sikerét, ha meg tud ölni. Hiszen ha meghalunk, akkor a mennybe kerülünk, és nincs több dolgunk vele. Sokkal nagyobb öröme van az ördögnek abban, ha el tud fordítani minket Istentől, és az Igétől. Ha valahogy rá tud venni minket arra, hogy kimondjuk: Én megpróbáltam ezt a hit dolgot Istennel, de úgy tűnik, Isten nem figyelt rám. Azt akarja elérni, hogy csalódott légy és elfordulj Istentől. Még inkább tetőzik az öröme, ha arra is rá tud venni, hogy a történtekért Istent okold és vádold.
Mi azonban nem fogjuk megszerezni az ördögnek ezt az örömet. Hogy ne essünk az ő kelepcéjébe, nagyon fontos, hogy pontos megértést kapjunk az Ige működéséről. Tudjuk, hogyIsten igaz, és az Ő Igéje igazság. Ha még nem jött valóságba az életünkben, nincs értelme Istent okolnunk, hiszen ettől nem fordulnak jobbra a dolgok. Ilyen imádságot nem tanít a Biblia: Okold Istent, és a dolgok majd jobbra fordulnak. Ilyen állítást te em találsz a Bibliádban.