János 14:12-14.
Aki hisz énbennem, az is CSELEKESZI majd azokat a CSELEKEDETEKET, amelyeket én CSELEKSZEM; és nagyobbakat is CSELEKSZIK azoknál, mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd az én nevemben, MEGCSELEKSZEM azt, hogy dicsőítessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én MEGCSELEKSZEM azt.
Jézus cselekedetekről tanít ebben a részben. A szellemi igazság, amit itt meg kell ragadnunk, Jézus nevének egy új használatában van.
-
Itt nem arról a fajta kérésről van szó, amit a János 16:23-24-ben olvastunk. Ott az Atyától való kérésre tanít minket Jézus, az Atyától kérünk Jézus nevében, és megkapjuk, hogy az örömünk teljes legyen.
-
Itt, a János 14-ben idézett részben nem az Atyától kérünk Jézus nevében. A kérés vonatkozásában az Atya nem is említtetik itt.
Jézus a cselekedetekről tanít, pontosan azt követően, hogy Fülöp megkéri Jézust: mutassa meg neki az Atyát. Jézus azt feleli: aki engem látott, látta az Atyát. Majd egy pár mondattal később azt mondja: higgyetek nekem, ha másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek nekem.Ezután pedig Jézus hozzáteszi: Aki hisz énbennem, az is CSELEKESZI majd azokat a CSELEKEDETEKET, amelyeket én CSELEKSZEM. Cselekedetekről van szó tehát és nem a kérés imájáról.
Jézus nevében követelünk az ellenségtől jogosan nekünk járó dolgokat, amiket az ellenség megpróbál tőlünk visszatartani. Ha Jézus nevében ilyen követeléssel állunk elő az ördöggel szemben,Jézus megcselekszi azt. Jézus megmutatja nekünk az Atyát az adott helyzetben, azáltal hogy megcselekszi, amit követelünk az Ő nevében. Itt nem a mi örömünk említtetik meg, hanem hogy az Atya megdicsőülhessen a Fiúban. A Fiú cselekszi meg az Atya dicsőségére. Cselekedetekről van tehát szó. Jézus bíztat minket: nemcsak azokat cselekszi, amelyeket én cselekedtem, hanem nagyobbakat is.
Van nagyobb tett a halottak feltámasztásánál? Igen.
A szellemi halálból való feltámadás. Ez pedig Jézus földi szolgálata során még nem volt lehetséges az embernek, mert először Jézusnak kellett feltámadnia a halálokból (fizikai és szellemi halálból), hiszen Neki kellett az elsőszülöttnek lennie a halálból az Írások szerint.
Jézus itt a János 14-ben azokról a cselekedetekről beszél, amit majd mi végzünk el, miután Ő elmegy az Atyához. A nevét azonban itthagyta mindazoknak, akik hisznek. Aki hisz énbennem - mondja Jézus -, az is cselekszi majd azokat, amelyeket én cselekszem, mert rátok hagyom az én nevemet. Amit csak követeltek, parancsoltok ebben a névben, én megcselekszem azt. Azért nem említi itt Jézus az Atyát, mert természetesen nem az Atyától követelünk. Az Atyától kérni lehet a János 16 szerint, és nem követelni. Itt az Atyáról Jézus csak annyit mond: az Atya megdicsőítettik majd a Fiúban minden egyes alkalommal, amikor ti követeltek ebben a névben, és én megcselekszem, beteljesítem azt. Jézus az Atya dicsőségére cselekszi meg azokat a cselekedeteket.
-
Az ó szövetségben csak arra volt lehetősége a hívőnek, hogy segítségül hívja az Úr nevét.
-
Az új szövetség ebben a vonatkozásban is gey jobb szövetség, mert nemcsak az van megírva, hogy mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik (Róm.10:13.), hanem arra islehetősége van a hívőnek, hogy hatalmat vegyen és parancsoljon az Úr Jézus nevében.