A kereszt nem más, mint a szeretet háborús stratégiája a bűnnel
szemben.
A keresztben a szeretet szabadult fel, a szeretet bontakozott ki teljes
valóságában. Hagyta magát megerőtleníteni, legyőzni.
A bűn miatt ölhették meg, szegezhették keresztre a Fiút, a Szeretet
Fiát. A kereszt a sátán győzelmének szimbóluma volt, Isten és a szeretet
felett.
A sátán látta, ahogy Jézus bűnné válik: látta, ahogy az Atya hátat
fordít neki. Szemtanúja volt az Örökkévalóság nagy tragédiájának. Látta,
ahogy a Szeretet Fia ott függ a kereszten, holtan.
A kereszt azonban a szeretet útja volt a Trónhoz. Amikor Jézus azt
mondta: "Én vagyok az út", senki se gondolta, hogy ez az út a kereszt lesz.
Senki se értette a dolgokat az Atya nézőpontjából.
A Fiú bűnné lett. Mint Bárány, meghalt a kereszten. A Kereszt által
azonban a Szeretet legyőzte a bűnt, a sátánt és megszabadította az Embert.
A Jelenések Könyvében látható Bárány ugyanaz a Bárány, mint aki a
kereszten volt. Szeretete által legyőzte a bűnt és a sátán uralta világot. Amikor
Jézus a kereszten függött, senki sem gondolta, hogy ez a Jézus ki fog jönni a
sírból, és hogy a sátán vereséget szenvedett.
A Kereszt a vereség és kudarc szimbóluma volt, a tanítványok
álmainak vége. A borzalom csúcspontja, az emberi szenvedés betetőzése. A töviskoszorú, amit a Mester fejére nyomtak, méltó kifejezése volt az
emberiség tragédiájának.
Mégis, azt az embert, aki a kereszten függött, újból és újból
megkoronázzák azok az emberek, akik szeretik és követik Őt, saját
keresztjüket hordozva, mely durva, nehéz és fájdalmas. Követik Jézust a
Golgotára, mert inkább választják a szenvedést, mint a menekülést: inkább
tűrnek, mint hogy vereséget szenvedjenek.
A keresztet cipelők serege egy különös nép. Ők a Bárány népe: ők
azok az emberek, akik részt vesznek majd a Bárány igazi koronázásán. Az ő
fegyvereik nem testiek, nem az érvelés módszerei.
A látszat az, mint ha a sátán lenne a győztes. Úgy tűnik, mint ha mi
szenvedtünk volna vereséget. Pedig nem így van. Győzelemről győzelemre
haladunk előre. Az érzéki gondolkodás csak vereséget lát. De a szívünk tudja,
hogy győztesek vagyunk.
A Kereszt üzenete nekünk szól. Jézus azt mondta: "Aki szeret engem,
az vegye fel a keresztjét naponta és kövessen engem". Ez a tanítványság.
A kereszt lehet nehéz, és a teher meghaladhatja erőnket: de így vagy
úgy, egy láthatatlan erő mindig megsegít minket.
Naponta hordozzuk a keresztünket. A keresztünk nem üdvözít minket.
Nem azért hordozzuk, mert ez által válunk jóvá, hanem azért tudjuk hordozni,
mert a jóság bennünk van.
A kereszt hordozása mélyebbé teszi a Jézusba vetett bizalmadat,
növeli az állhatatosságodat.
A kereszted lehet egy személy, aki pokollá teszi az életedet, mégis,
Jézusért elhordozod ezt a terhet.
A kereszted lehet egy körülmény, ami bebörtönöz téged és mégis,
ebben a börtönben Jézusnak adod a dicsőséget és örvendezel azon, hogy
képes vagy hordozni keresztedet ilyen körülmények között is.
A kereszted lehet egy be nem gyógyult seb a szívedben. Egy régi seb,
egy sajgó, fájdalmas seb, amit az emlékezés sem enged lenyugodni. De te
elviseled, minden nap iszol az Ő kegyelméből, táplálkozol az Ő Igéjéből és
erős vagy.
A kereszted lehet egy halott szerelem, amit nem tudsz eltemetni. Isten
kegyelme azonban veled van. A temetetlen szerelem egy láthatatlan,
öntudatlan keresztté tud válni. Ez egy nehéz kereszt.
De van kegyelem, ami által képesek vagyunk elhordozni a keresztet.
Ezért minden keresztet hordozó ember egy győztes. A kereszted lehet egy dédelgetett álom, ami nem teljesedik be. Látod,
hogy mi lehettél volna, de lemaradtál, miközben mások mentek előre. Az
álmaidat másokért való imára fordítottad, de végül győzni fogsz.
Emlékezz arra, hogy a kereszt követése elvisz téged az üres sírhoz, a
győzedelmes, feltámadott élethez, majd onnan a koronázáshoz. Ha viselted a
keresztet, akkor részt veszel a Feltámadásban is: a Kereszt haláltusájából a
feltámadott életre jutsz Jézus Krisztussal.