Győzelem vagy vereség

 

A Szentírás a tervrajza az Úr épülő lakóhelyének, amelyet az emberek között készít. Ezek az 
emberek a bizonyítékai annak, hogy Isten az emberek által munkálkodva teszi teljessé az 
emberek megváltását. Az övéi hordozzák az Úr élő szavait, és tanúk az egész világ előtt, hogy 
ezek a szavak nem csak a múlt történelméhez tartoznak, hanem ma is élnek, és életet adnak. Ha 
ismerni akarod szavait, a Szentírást és a mannát egyaránt meg kell ismerned. Az írott Ige Isten 
örökkévaló terve, amely nem változik; ezt meg kell ismernünk, ha az Ő útjain akarunk járni. 
De az Úr mannája ad erőt, hogy minden nap továbbmenj ezen az úton. Azért kaptuk, hogy 
közösségünk legyen: „Ha a világosságban járunk, ahogy Ő Maga a világosságban van, akkor 
közösségünk van egymással" - mondta a sas.
- Hírvivői közül sokan nem is tudják, hogy az Úr ilyen módon használja őket. Sokszor még 
azt sem veszik észre, amikor rajtuk keresztül szól, és azok is csak ritkán ismerik fel a hangját, 
akikhez szól. Ennek meg kell változnia! Azt akarja, hogy Népe egységben legyen Vele 
mindenben, amit tesz, de sokan még a hangját sem ismerik. Éppen ezért csak néhányan követik 
azon az úton, amerre vezeti őket. Most azonban azt akarja, hogy mindenki ismerje fel, amikor 
rajtuk keresztül, vagy hozzájuk szól. Hogy Isten népe győztes lesz, vagy vereséget szenved, az 
az Úr és az övéi közötti kommunikáció hatékonyságától függ, amint a csata kimenetelét is a 
hadvezér és katonái közötti megbízható kommunikáció döntheti el.
- Az Úr mostanában sok hírvivőt készít fel, akik valóban az Ő üzeneteit fogják közvetíteni. De 
arra is megtanítják Isten népét, hogyan ismerjék fel az Úr hangját és útjait. Úgy kell fogadnod 
őket, mint magát az Urat. Segítened kell őket! Szolgálatuk sikerétől függ sokak felemelkedése, 
vagy bukása.
Egy pillanatra eltöprengtem, hogy ha az Úr küldi őket, akkor miért van egyáltalán szükségük 
az én segítségemre. A sas erre határozottan megdorgált, hiszen értette minden gondolatomat.
- Rosszul gondolod!
Sokan beleestek már ebbe a csapdába. Az Úr mindent meg tudna tenni nélkülünk is, mégis úgy 
határozott, hogy rajtunk keresztül cselekszik. Mi képviseljük egymás számára az Ő 
gondoskodását. Elküldte a Segítőt, Aki népében él; ezért azt akarja, hogy népe fogadja el az 
egymástól kapott segítséget. Ezt soha ne feledd! Ezért kapjuk egymáson keresztül a Tőle 
származó mannát. Mindent Ő tervezett, ezért Őt kell szeretnünk mindenek felett, ugyanakkor 
egymást is szeretnünk kell. Leginkább Rá van szükségünk, de ugyanúgy egymásra is. Ily 
módon megmaradunk az alázatban, hogy ránk bízhassa kegyelmét és erejét.
- Nagyon sajnálom! - válaszoltam. - Mindezt jól tudom, mégis hajlamos vagyok rá, hogy 
megfeledkezzek róla.
- Amikor elfelejtkeztél erről, sokkal többe került, mint azt most tudnod kell, de ha a jövőben is 
elfeledkezel róla, annak súlyosabb következményei lesznek, mint amit el tudsz viselni. 
Mindenek felett az Úrra van szükségünk, de az O egész népére is. Isten népében él a Segítő, 
Aki elvezet bennünket minden igazságra, Aki elvezet minket a Fiúhoz.
Eljött az idő, amikor szétküldi hírvivőit. Néhányuk idős és bölcs. Mások fiatalok, kevés 
tapasztalattal, de ismerik az Ő hangját. Az ellenség ugyancsak szétküldi hírvivőit, hogy zavart 
keltsen. Ez is része,a felkészülésünknek. Egyeseket az ellenség hírvivői becsaphatnak rövid 
időre, mások szenvedni fognak a megtévesztettek miatt, de azokat, akik szeretik Istent és az Ő 
igazságát, az ellenség képtelen hosszabb időre megtéveszteni. Akik szeretik Istent és az Ő 
igazságát, tudni fogják, hogy mi az igazság. Azok, akiket egy időre sikerült becsapni, tanulnak 
belőle, és Isten arra fogja őket használni, hogy majd leleplezzék azokat, akikben a 
megtévesztés munkálkodik.
- Néhányan, akiket a múltban leginkább megtévesztettek, azok ragaszkodnak legerősebben az 
igazsághoz a tapasztalataikból származó bölcsességük miatt. A bölcsesség nem más, mint 
ismerni az Úr hangját, és követni Őt. Ezeket már nem egykönnyen lehet újra elcsábítani Tőle. 
Soha ne ítélj másokat a múltjuk miatt, hanem azt vedd figyelembe, hogy mivé váltak. Akik 
Bölcsességet követik, azok gyengesége erősséggé változik. Senki sem erősebb vagy 
megbízhatóbb, mint az, aki ismeri az Úr hangját, és Őt követi.
- Az Úr népét újra és újra az Ő hangjának megismerésére kell buzdítanunk. Prófétáit pedig 
arra kell bátorítanunk, hogy szálljanak szembe a hamis prófétákkal és leplezzék le őket. Ebben 
mindvégig ki kell tartanunk! Azzal bízott meg bennünket, hogy segítsünk a kommunikációs 
vonalak kiépítésében, melyek az Urat összekapcsolják jövendőbeli katonáival, akik a közelgő 
nagy ütközetben Vele együtt fognak harcolni. Népe közül mindenkinek ismernie kell az O 
hangját. Hamarosan eljön az idő, amikor mindazok, akik nem ismerik, a sötétség 
megtévesztésének áldozatai lesznek. Akik Őt magát megismerték, s ezáltal megismerték 
hangját is, azokat nem tudja a sötétség félrevezetni.
A sas szavai olyan megtisztító erővel hatottak rám, mint amikor Bölcsesség jelenlétében 
hallgattam az Ő beszédét. Bár nem láttam Őt, mégis tudtam, hogy jelen van, és igazából Ő szól 
hozzám. Bár ezen a helyen a szemeimmé! nem láttam élesen, elmém azonban olyan tiszta volt, 
hogy mindent világosan értettem. Korábban mindig úgy éreztem, hogy az 
emlékezőképességem gyenge, és most sokkal hosszabban beszélt, mint korábban, mégis 
minden szava belevésődött az emlékezetembe, pe dig nem közvetlenül, hanem a sason keresztül 
szólt hozzám. Ekkor értettem meg, hogy ez a Szent Szellem ereje, hiszen Ő az, Aki mindent a 
megfelelő időben az eszünkbe juttat. Őbenne semmi különbség nincs aközött, hogy előre nézünk a 
jövőbe, vissza a múltba, vagy éppen a jelent szemléljük. Amint ezen gondolkoztam, a sas folytatta.
- Azért tűnik ez a hely olyannak, mint egy dohos pince, mert ide régóta nem engedtek friss levegőt. 
Megtaláltad az ajtót és bejöttél rajta. De ugyanez az ajtó visszavezet az ítélet Termébe. Mit kaptál ott?
- Bölcsességet és megértést - feleltem.
- Egy szóval kegyelmet - mondta a sas. - Az ítélet Trónja a Kegyelem Trónja is. Bármikor bizalommal 
léphetsz elé.
Amint ezt mondta megfordultam, hogy a mögöttem levő ajtóra nézzek. Most még sokkal szebbnek 
láttam, mint az ítélet Termének ajtaját. Kinyitottam és újra átléptem rajta.