Ebben az imádságban kérünk az Atyától, Jézus nevében, de nem egyedül állunk a kegyelem trónja előtt, hanem összekapcsoljuk a hitünket valakivel, aki közel áll a szívünkhöz, és akiről tudjuk, hogy kitartó és tántoríthatatlan a hitében.
Előfordul, hogy úgy érezzük, szükségünk van egy hittársra az imánk felemelése során, és magunk mellé kívánunk egy hitben szilárdan kitartó szívet, aki bátorításunkra lesz, ha mi esetleg meginognánk. Egy hitmegerősítés és hitbiztosíték ez a számunkra.
Ezért adta Isten nekünk a ketten egy akaraton elmondott ima lehetőségét, arra az esetre, ha szükségét érezzük, hogy hitünkben valahonnan támogatást kapjunk. Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor úgy tűnik, hogy egyedül állunk, és ezért hitünk megméretésében egy hittársra vágyunk. Ilyenkor házastársunkkal, gyermekeinkkel, vagy szívünkhöz közelálló hittestvérünkkel "összekapaszkodva" az alábbiak szerint imádkozhatunk:
Máté 18: 19. 20.
Ismét mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön, bármely dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.
Hatalmas erejű imádság ez. Ha azonban csak felületesen értjük meg, mit mond itt az Ige nekünk, meg leszünk lopva a hiányos megértés által, mert bár azt hisszük, hogy az Ige szerint mondtuk el az egy akaraton való imánkat, mégsem lesz eredmény.
Sok esetben hallani például a szentek szájából: Legyél velem egy akaraton egy új munkahely dolgában! A másik készségesen azt feleli: Jó, egy akaraton leszek veled ebben a dolgoban. Majd az illető megköszöni: Köszönöm Atyám, az új munkahelyemet!
Egy nagyon lényeges részt azonban kihagytak. Ketten megegyeztek ugyan, de elfelejtették bevonni az atyát. Olvassuk csak el újra figyelmesen a Máté 18:19.-et: ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön, bármely dolog felől, AMIT CSAK KÉRNEK, megadja nékik az én mennyei Atyám. Ebben az esetben hangsúlyt kap a kérés: bármely dolog felől, AMIT CSAK KÉRNEK. A kérés tehát nem maradhat el.
-
Amikor a hit szavát tanulmányoztuk, a Márk 11:23. alapján megértettük, hogy ebben az esetben nem kérnünk kell, mert az Ige ott nem említi a kérést. Ha valaki azt MONDJA ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem HISZI, hogy amit MOND megtörténik, meglesz néki, amit MONDOTT. A kérés nem szerepel benne. Amond viszont annál inkább. A mond háromszor, a hisz pedig egyszer. A kérésről viszont nincs szó benne. Jézus itt a kimondott szavak erejéről tanít minket.
- A hitünk megvallása nem kérés, ott az Igét a szívünkből kiárasztott hittel mondjuk ki a szánkkal a Róma 10:9-10. alapján. Mert ha a te száddal vallást teszel..., és szívedben hiszed... Mert szívvel hiszünk..., szájjal teszünk pedig vallást... Itt sem szerepel sehol, hogy kérnünk kellene.
- A Máté 18:19-ben viszont része a kérés az Igének, vagyis nem maradhat el. Mit szólnál, ha szeretném megkapni a Bibliádat, és ahelyett, hogy elkérném tőled, egyszerűen csak odamennék hozzád, és azt mondanám: Köszönöm a bibliádat! Bizonyára nem tudnád mire vélni.
Vagyis először meg kell egyeznie a kettőnek egy adott dolgot illetően, majd miután megegyeztek,együtt kell kérniük az Atyától, Jézus nevében. A kérés nem maradhat el. Az imájukat követően teljesedik be az a gyönyörűség, hogy: megadja nékik az én mennyei Atyám.
Ebben az imádságban tehát:
-
Először ketten együtt megegyeznek abban, hogy mit kérnek. Ez egy konkrét dolog kell, hogy legyen, világosan és egyszerűen megfogalmazva, hogy valóban egy akaraton tudja követni egymást a két szív.
-
Miután megegyeztek, vagyis egy akaratra kerültek, együtt kérik azt a mennyei Atyától Jézus nevében.
-
A kérés pillanatában mindketten befogadják a szívükbe a hitben kapott választ. Mindketten hiszik a szívükben, hogy amit kértek, az Atya megadta nekik, vagyis megvan nekik.
-
Ezután már nem marad más hátra, mint a teljes szívből jövő hálaadás. Megköszönik, hogy amit kértek, megkapták.
Ha mindkét fél hitben imádkozott, akkor hatalmas erőt szabadítottak fel hitük által. Egy megfutamít ezret, kettő tízezret - mondja az Írás. Két szív összekapcsolódva tízszeres imaerőt tud előhozni, ha minkét fél hitben volt az imádságban.
Amikor két szív olyan egységbe kerül, hogy szinte egyek lesznek, és így tudnak a trón elé állni imádságban, az egy különleges szellemi oszlopkő Isten országában.
Ezzel az egységgel ajándékozta meg Isten Dávidot az Ószövetségben, amikor adta mellé Jonatánt, és kettőjük szíve összeforrt. Az 1. Sámuel 18-ban olvassuk: Jonatán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonatán úgy szerette őt, mint a saját életét. És szövetséget kötének Jonatán és Dávid egymással, mivel úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
Az Újszövetségben is látjuk, hogy Jézus nem egyenként küldi tanítványait, hanem kettesével küldettek el. Van ebben valami, ami meg kell, hogy ragadja a figyelmünket. Két szív, amely Isten szeretete által összefonódik, olyan szellemi erőket képes megmozgatni, amihez nincs hasonló a földön.
Erről a csodáról beszél Pál apostol is, amikor két ember összeköti az életét a házasság kötelékében. Pál titoknak nevezi ezt, mert máig nem sokan fedezték még fel, milyen hatalmas, mérhetetlen szellemi erő jön létre akkor, amikor két szellem eggyé lesz. Pál a házasságban létrejövő egységről szólva azt mondja: Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok. (Ef. 5:32.) Valóban nagy titok rejlik az egységben - legyen az akár a házzasság egysége, akár két imádkozó szív egybeforrt egysége - amit még nem tártunk fel olyan mélységekben, ahogy lehetett volna, és ahogy az Isten örömére volna. Isten igen szereti a szívekben létrejött egységet.
Mi akadályozhatja az imádság sikerét?
-
Ha az imádságot indítványozó fél azért kéri a ketten egy akaraton való imát, mert önmagánaknincs hite az adott dolgot illetően. Ha például az imádságnak a félelem az indítéka.
Tegyük fel, hogy egy műtét előtt áll valaki, és fél a műtéttől. Ezért megkér valakit, hogy legyen vele egy akaraton, hogy a gyógyulása előjön, és nem lesz szüksége a műtétre.Nincs értelme elmondani ezt a fajta imát, mert magának az érintettnek a hite nincs benne. A másik hitére akar hagyatkozni. És ez így nem lesz egy akaratú imádság. Meg kell találni, hogy hol is áll az illető a hitében, mit tud elfogadni a jelenlegi hitszinten, ahol áll. Ott, azon a szinten kell vele egy akaraton lenni, és azt kell kérni, amit el tud fogadni. Különben kudarcnak tesszük ki magunkat, és a másikat is.
Egy nemrég történt esettel hadd példázzam ezt. Egy kedves barátunk hirtelen támadt egyészségügyi problémával az orvosokhoz fordult, és az orvosok a vizsgálatok elvégzése után igen rossz jelentést adtak: Daganatot találtak, ami oly mértékben áttételes, hogy műthetetlen. Kedves barátunk addig nem érdeklődött az Úr dolgai iránt, annyit azonban tudott, hogy sok gyógyulás és csoda történik Jézus által, és segítségért folyamodott hozzánk. Felesége évek óta járt már a gyülekezetbe, és sokat mesélt neki arról, hogy Jézusban, a teljes megváltás részeként, jogos örökségünk a szent gyógyulás. Barátunk imatámogatást kért. Az ő kilátástalannak tűnő helyzete arra indított minket, hogy az egy akaratú imádságot mondjuk el vele. Feleségével együtt a következőkben egyeztünk meg: A műtéti megoldást választottuk, mivel ebben volt hite a barátunknak. Továbbá megegyeztünk abban, hogy a műtét során minden nem odavaló részt el lehet távolítani, és minden szükséges szerv érintetlenül marad. Sikeres műtétben állapodtunk meg. Majd imádkoztunk.
Ezek után hamarosan sor került a műtétre, ami nyolc órán át tartott. A műtét során minden pontosan úgy történt, ahogy abban előzőleg megállapodtunk, és imádkoztunk. 15 cm átmérőjű daganatot operáltak ki az orvosok, az áttéteknek nyoma sem volt, az érintett szervek sértetlenek maradtak. Egy műthetetlen állapotból sikeres műtét lett! Dicsőség Istennek a jóságáért és kegyelméért! Majd újra az egyakaratú imádsághoz fordultunk, igen gyors és látványos felépülést kértünk a számára. Ezt is megkaptuk. Barátunk ma teljesen egészséges, visszamehetett dolgozni, és személyes bizonságtételével gazdagítja a dicséretnek áldozatát Isten trónja előtt, mert a Jézus nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsével szolgál Istennek. (Zsidó 13:15.)
Keressük meg tehát, hogy miben van valójában hite az illetőnek, és azon a szinten imádkozzunk vele, amit hitben el tud fodani, és amin meg tud állni. Esetleg kérdezzük meg tőle, hogy Istennek melyik ígéretére alapozza a kérését. Ha bizonytalannak látjuk a válaszát, először keressük meg, hol áll a hitében, és csak aztán imádkozzunk. Így megmenthetjük magunkat és a másikat is a kudarctól és a csalódástól. Az egy akaraton elmondott imában is csak olyan kéréseink lehetnek, amit alá tudunk támasztani az Igével. Ezért mielőtt elmondjuk ezt a fajta imát, jó ha találunk egy vagy két Igét, amellyel alá tudjuk támasztani a kérésünket. Így még biztosabban, nagyobb bizalommal állhatunk Isten trónja előtt a kérésünkkel.
-
Ha az illető azért fordul hozzánk és akar így imádkozni, mert nem bízik abban, hogy Isten őt is meghallgatja, mivel a szíve bűntudattal teljes, és ez a bűntudatterljes állapot megfojtja a hitét. Ilyenkor sem fog működni a ketten egy akaraton való ima, mert az illető nem tudja kiárasztani a hitét a kérés során Istenhez. A te hiteden akar utazni. Olyasvalakit keres, akit szerinte biztosan meghallgat Isten. Ennek oka lehet a lustaság is, de gyakrabban a bűntudat, a méltatlanság érzése. Ebben az esetben előbb fel kell szabadítani a hitét, ki kell hogy kerüljön a kárhoztatás alól. A bűntudatteljes szívbéli állapot, az önmagunk kárhoztatása megfojtja, megbénítja a hitünket, amire nekünk is, és Istennek is oly nagy szüksége van.