XV. Az odaszentelés imája: 2. Aki elveszti az életét énérettem

Jézus nem tekintette a saját életét túl drága áldozatnak, átadta magát a halálnak. Nekünk sem szabad olyan drágának tekinteni az életünket, hogy azt bármikor ne lennénk hajlandóak odaszánni Isten akaratának. Ez sokszor a saját terveink feladásával jár. Látnunk kell, hogyakkor döntöttünk helyesen, ha Isten akaratát választottuk, hosszútávon mindenképpen. Még ha elsőre nehéznek látszik is meghalni saját terveinknek, akkor is ez a helyes döntés, mert Isten tervei és akarata a legjobb a számunkra. Annál jobbat mi nem tudunk kitervelni magunknak, mint amit Isten tökéletes akarata tartogat a számunkra. Ne feledjük, miután újjászülettünk, újonnan született életünket többé nem magunknak éljük, hanem Krisztusnak, hiszen áron vétettünk meg, drága árat fizetett értünk Isten. Meghaltunk a bűnnek, és élünk az Istennek. Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus - Tanítja Pál az Igében. A bennünk élő Krisztusnak teret kell adni az életünkben.

Ne tekintsük a saját életünket, saját terveinket túl drágának ahhoz, hogy fel ne tudjuk adni Istenért, ha Isten tervei úgy kívánják. Jézus erről azt tanítja: az nyerte meg az életét, aki először el tudja veszíteni azt.

 Lukács 9:24.
Mert aki meg akarja menteni az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét énérettem, az megmenti azt.

János 12:25.
Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.

Az Istennek való engedelmességet, saját akaratunk alárendelését az Ő akaratának apró dolgokban, a mindennapjainkban kell kezdeni, a rendszeres gyülekezetbe járás és a Biblia olvasás gyakorlásával. Például, ha vasárnapra meghívást kapunk egy baráti közösségtől, mi akkor is a gyülekezetet választjuk, mert az Úr akaratát akarjuk beteljesíteni. Ilyen és hasonló esetekben meg kell tanulnunk nemet mondani a csábító ajánlatokra, és elimádkozni: Nem az én akaratom, hanem a tiéd legyen meg, Uram.

Apró dolgokban naponta lesz lehetőségünk a saját akaratunknak és kívánságainknak nemet mondani, és teret engedni az Úr dolgainak.
 Nem kell azt hinnünk: ha átadjuk magunkat az Úr akaratának, azonnal fekete Afrikába kell majd mennünk az Evangéliumot hirdetni. Apró dolgokban kezdjük az Úrnak való engedelmeséget. Ne várjuk meg, míg nagy keresztutakhoz érkezünk az életünkben, folyamatosan gyakoroljuk a saját akaratunk alárendelését a mindennapokban. Ez tudatosítani fogja bennünk, hogy Istennek van egy tökéletes akarata az életünk felett. Istennek vanmegengedő, van Istennek tetsző és van tökéletes akarata. A legjobb és legcsodálatosabb dolog Isten tökéletes akaratában lenni.

Róma 12:2.
És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

A három közül melyik a legjobb? 

  • Istennek a megengedő akaratában lenni jó,
  • Istennek tetsző akaratában lenni Istennek kedves,
  • de Istennek tökéletes akaratában lenni, annál nincs jobb a számunkra.

Saját terveinkre nemet mondani, ha az Úr másként kívánja, néha bizony fájdalmas lehet, de ne tartsuk olyan drágának a saját életünket, hogy az Úrért bármikor készek ne legyünk alárendelni. Isten tökéletes akaratában lenni olyan örömmel jár, ami semmi máshoz sem hasonlítható. Jézus példájából tudjuk, hogy az Atya szívének is ez az egyik legnagyobb öröme. Micsoda kiváltság az, ami adatott az embernek, hogy engedelmességünkkel képesek vagyunk megörvendeztetni az Atya szívét.

Ap.Csel. 20:24.
De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének Evangéliumáról.

Amit Pál szem előtt tartott, és drágábbnak tartotta még az életénél is, az, hogy bevégezhesse azt az utat, és beteljesíthesse azt a szolgálatot, amit kapott az Úrtól. Szívleljük ezt meg, hogy amikor az életünk végén visszatekintünk, elmondhassuk, mint Pál:

2 Timótheus 4:7. 8.
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat bevégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon.

Amikor ott állunk majd az Úr előtt ama napon, nehogy szégyenkeznünk kelljen, hogy csak  félmunkát végeztünk. Hogy a saját dolgaink fontosabbak voltak az Úr dolgainál. Amikor az Úr előtt állunk, mindannyian ezt szeretnénk majd hallani a szájából: Jól van, én hűséges szolgám! Ha ezeket a dicsérő szavakat, és az ezt követő dicsőséges jutalmazást tartjuk szem előtt, sokkal könnyebbé válhat egy nehéznek tűnő döntés. Mindenkor buzgolkodnunk kell az Úr dolgában, az Ő szent akaratában, hogy ama napon ne kelljen szégyenkeznünk a színe előtt.

A gyógyulásunk, vagy az anyagi áldásaink területéhez érve, mivel egyértelműen tudjuk az Igéből, hogy mi az Úr akarata, ezekben, értelemszerűen nem imádkozunk így: Uram, gyógyíts meg, ha ez a Te akaratod. Uram, áldjál meg anyagiakkal, ha ez a Te akaratod. Az Úr ezekben egyértelműen kinyilvánította az akaratát a számunkra az Igében. 

  • A legyen meg a Te akaratod azt jelenti a számunkra, hogy gyógyultak és egészségesek vagyunk.
  • A legyen meg a Te akaratod azt jelenti a számunkra, hogy hiányt semmiben nem szenvedünk, és nem szűkölködünk, hanem olyan bőségben vagyunk, hogy még adni is tudunk a feleslegből.  
  • Istennek a gyógyulásunkra vonatkozó akarata igenné és ámenné lett Őbenne, Krisztusban.
  • Istennek a gyarapodásunkra vonatkozó akarata igenné és ámenné lett Őbenne, Krisztusban.

2 Korinthus 1:20.
Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és Őbenne lett ámenné az Isten dicsőségére miáltalunk.

Legyen az Úr akarata igen és ámen az életünkben minden vonatkozásában és tekintetében, az Isten dicsőségére miáltalunk, vagyis a hitünk és imáink által.
Imádkozzunk és kérjük most együtt, hogy Istennek a szívünkbe kitöltött szeretete, az Úr lángjai, megemésszenek bennünk és körülöttünk mindent, ami nem szolgálja azt az életet, amire Ő elhívott, és nem támogatja az Ő elhívásából fakadó gyümölcsözést.