Ellentétben Ábrahám közbenjárásával, Mózes közbenjárása mindig eredményes volt. PéldánkbanMózes a Sínai hegyen van Istennél. Sokat időzik fenn, éppen a törvénytáblák készülnek. A zsidók türelmetlenek, zúgolódnak. Hol késik Mózes? Talán vissza sem jön. Csináljunk magunknak isteneket aranyból, és imádjuk azokat! Nagyon hamar hűtlenné lettek, elhagyták csodatevő Istenüket.
2 Mózes 32:7.
Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéből.
Akkora volt a haragja Istennek, hogy nem is nevezi sajátjának a népet. Nem azt mondja Mózesnek, hogy az én népem, hanem: a te néped.
2 Mózes 32:8-10.
Hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nékik, borjúképet öntöttek maguknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: Ezek a te isteneid Izrael, akik téged kihoztak Egyiptom földjéből. Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony keménynyakú nép. Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenük és töröljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek.
Mózes ahelyett, hogy azt válaszolta volna: Igazad van Uram, töröld csak el őket, annyi vesződségem és bajom volt már ezzel a néppel, hálátlanok és feledékenyek, és ráadásul még ellenem is fordultak, én sem akarok tovább vesződni velük, töröld csak el őket... Hányan tudtunk volna ellenállni egy ilyen előléptetésnek: őket eltörlöm, de téged nagy néppé teszlek? Nézzük, mit mond Mózes.
2 Mózes 32:11. 12.
De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a Te haragod néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomnak földjéről? Miért mondanák az egyiptomiak, mondván: Vesztükre vitte ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörölje őket a föld színéről? Múljék el a Te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet.
Mózes megkérdezi: Uram, azért hoztad ki e népet Egyiptomból, hogy most elveszítsd őket? Mit mond majd az ellenség? Ha Te elpusztítod őket nem azt mondja-e majd az ellenség: Nézzétek, ilyen az ő Istenük!
Mózes a nép mellé állt, bár jogosan megillettte volna őket a büntetés. Emlékezteti Istent az atyáknak tett esküvésére, és Isten elfordította tőlük haragját, visszatartotta azt a veszedelmet, amit a népre akart bocsátani. Ahogy azt Mózes példájából is látjuk az alábbi igerészben, a közbenjáró egyik fontos feladata, hogy emlékezteti Istent az Ő Igéjére.
2 Mózes 32:13. 14.
EMLÉKEZZÉL MEG Ábrahámról, Izsákról és Izraelről a Te szolgáidról, kiknek megesküdtél Te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké. És abbahagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet az Ő népére akart bocsátani.
Isten maga bíztat minket arra, hogy juttassuk eszébe az Igéjét, és vegyük részt abban a perben, amelyben a bűnösök ítélete meghozatik, és a per végén a közbenjárás végeredményeként a bűnös a megmentő kegyelem által igaznak találtatik:
Ésaiás 43:25. 26.
Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg! JUTTASD ESZEMBE, NO PERELJÜNK EGYÜTT, BESZÉLD EL, HOGY IGAZNAK TALÁLTASSÁL.
Mózes közbenjárására is pontosan ez történt. A bűnös nép igaznak nyilváníttatott, mert Mózes Istennek eszébe juttatta az Ő Igéjét, ígéreteit, és perbe szállt az ítélet ellen. Isten visszalépett. Irgalmat gyakorolt. Egyetlen ember közbenjárása megmentette Izrael népét attól, hogy Isten elsöpörje a föld színéről. Egy ember imádsága kimenekedést hozott.
Mózes példájából még valamit megtanulhatunk, ami nagyon fontos a sikeres közbenjárás végeredményét illetően.
2 Mózes 32:30-32.
És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtettek el, most azért felmegyek az Úrhoz, talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek. Megtére azért Mózes az Úrhoz, és monda: Kérlek! Ez a nép nagy bűnt követett el, mert aranyból csinált magának isteneket. De most bocsásd meg bűnüket, ha pedig nem: törölj ki engem a Te könyvedből, amelyet írtál.
A közbenjárás lényeges eleme, hogy a közbenjáró oly mértékig azonosul az elítélttel, hogy az életét is odaszánja, mint igaz a nem igazakért. Isten egy ilyen embert talált Mózes személyében Izrael népének élére, aki azt mondta: Ezt a népet csak akkor törölheted ki, ha engem is kitörölsz a könyvből. Életem és halálom ezé a népé, Uram. Mert rám bíztad őket.
A közbenjárás során az igaz azonosul a nem igazakkal oly mértékig, hogy Istennel perbe száll az ítélet végkimenetelét illetően: Vagy megtartod az igaz kedvéért az igazzal együtt a bűnöst is, vagy az igaz is vesszen el a bűnössel együtt. Isten ilyenkor az igaz kedvéért kegyelmez a bűnösnek. Isten az irgalmából fakadóan megszabadítja a nem ártatlant is, mégpedig az igaz kezeinek tisztaságáért szabadul meg az. (Jób 22:30.) Isten Mózes közbenjárására is irgalmat gyakorolt. A nép megmenekült, Isten elfordította az ítéletét.
A Zsoltárok így számol be erről a hatalmas közbenjárásról:
Zsoltárok 106:23.
Gondolta, hogy kipusztítja őket, de Mózes, az Ő választottja, ELÉBE ÁLLOTT A RÉSRE, HOGY ELFORDÍTSA HARAGJÁT, hogy [Isten] el en veszítse őket.
Isten már elgondolta, elvégezte magában a pusztítást, de Mózes elébe állott, hogy elfordítsa haragját. Ha a népet eltörlöd, engem is törölj el a föld színéről - perelt Mózes az Istennel.