Amikor elegem lett belőle, megölelt
Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. (Ef 4,29)
Bob, a mostohanagyapám 38 éven keresztül soha nem vonakodott megmondani véleményét. Ha úgy érezte, valamit ki kell mondania, kimondta. Megmondta, hogy ki érdemli meg a szavazatunkat, ki nyeri meg a meccset, és hogy mihez kezdjek az életemmel. Néha azt kívántam, Isten bárcsak elvenné tőle ezt a különleges adományát egy-két napra. De amint arra gondoltam, hogy elegem van belőle, megölelt, és emlékeztetett rá, hogy szeret. Amikor pedig egy nehéz időszakot éltem meg, Bob azt mondta: „Isten gondoskodni fog rólad!" Senki nem mondott nekem még ehhez hasonlót, csak a szókimondó Bob.
Az efézusi levélben az áll, hogy tartózkodjunk a romboló beszédtől, és mondjunk inkább kegyelmet kínáló szavakat. Bob, a maga szókimondó stílusában ezt tette. Meggondolatlan szavain és véleményének kinyilvánításán túl ezt akarta közölni velem: Isten és én szeretünk, és értékesnek tartunk téged. Végül mindig a szeretet szavait hallottam ki mondanivalójából. Remélem, hogy én sem leszek gyáva, hanem olyan, mint Bob, aki kimondja a kegyelem szavait.
Drága Istenünk, add, hogy mai szavaink tükrözzék a te kegyelmedet! Ámen.
Mindenkinek szüksége van az emlékeztetőre: Isten szereti őt.
Jason Jones (Indiana, USA)
Forrás: Csendes Percek