A jövő legnagyobb ifjúsági problémája

„Gyűlölöm a szüleimet!”

A jövő legkomolyabb ifjúsági problémája a szülők iránti gyűlölet lesz. A világ megdöbbenve
tapasztalja majd, hogy tinédzserek ezrei vallanak így: „Gyűlölöm a szüleimet!”
Most kezdődik az az időszak, amikor az embernek saját házanépe lesz a legádázabb ellensége
– apák és fiak, anyák és leányok, apósok, anyósok és menyek, vejek fordulnak egymás ellen.
A tizenéveseknek az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy valahogy elviseljék szüleiket,
akikkel egy fedél alatt kell élniük.
A szülők gyűlölete már most is gyors ütemben terjed a világban, akár egy járvány. A
képmutató szülőkkel együtt élni kényszerülő tinédzserek kezdik megutálni felmenőiket. Már
nem csupán egyfajta ártatlan ellenérzésről van szó, amelyet idővel „kinőnek” – valódi gyűlölet
ez, amelynek következtében a vérrokonok egymás halálos ellenségeivé válnak.

Szexuális vágyat gerjesztő kábítószer

Meglátásom szerint hamarosan egy újfajta, szexuális vágyat gerjesztő drogot kísérleteznek ki és terjesztenek feketén a tizenévesek és egyetemisták között. A szer lerombolja majd az erkölcsi korlátokat és gátlásokat, s így tinédzserek ezrei válnak kaphatóvá a szexre bármikor és bárkivel. Ugyanakkor óriási változást látok végbemenni a kábítószer-fogyasztás egész kultúrájában. Ettől a szexuális ajzószertől eltekintve, amelynek a megjelenéséről szóltam, a mai generációnak nem a kábítószer lesz a mindene. A marihuánát legalizálni fogják – mint minden problémaforrást, amit képtelenek vagyunk kezelni. Ám a marihuána legalizálása unalmat szül majd. Inkább elégedetlen felnőttek fognak füves cigarettát szívni, mintsem izgalmat kereső tinédzserek. A fű a jövőben a felnőtt korosztály problémájává válik. Az LSD, a speed és más pszichedelikus szerek egyre jobban veszítenek népszerűségükből. Azt látom és hiszem, hogy a főiskolás és egyetemi hallgatók többé nem kémiai, hanem szellemi úton akarnak majd „az egekbe repülni”. A drog soha nem szűnik meg problémát jelenteni az amerikai társadalomban, de közel sem lesz olyan súlyos, mint a családokban tapasztalható gyűlölködés.

Emelkedik a tizenéves alkoholisták száma

Mialatt a közvélemény minden figyelmét a kábítószer-problémának szenteli, egyre több tizenés huszonéves fiatal nyúl majd a pohár után. Különösen komoly gondot fog jelenteni a tizenhárom és tizenhat év közötti diákok alkoholizálása. A tendencia tulajdonképpen a kábítószer-fogyasztás veszélyeire rámutató iskolai felvilágosító munka negatív visszahatása lesz. Sikerül elriasztanunk kisiskolás gyermekeinket a kemény drogoktól, az alkohol veszélyeire azonban nem hívjuk fel kellőképpen a figyelmüket. Ebből fakadóan aztán sok gyerek, akit szülei arra tanítottak, hogy a felnőttek alkoholfogyasztása kevésbé káros, mint a tizenévesek drogozása, dönt inkább az alkohol mellett. Mindennek ellenére, jóllehet tisztán látom, hogy a tinédzserkori alkoholizmus tragikus méreteket ölt majd, meggyőződésem, hogy a probléma súlya messze el fog maradni a szülőkkel szemben táplált keserű érzésekétől. Valójában sokan az édesanyjuk és édesapjuk iránti gyűlölet miatt fordulnak az italozáshoz.

Gyermekek, akiket ingerelnek

A Biblia figyelmezteti a szülőket, hogy ne ingereljék haragra gyermekeiket, ám a szülők
nagytöbbsége nem vesz tudomást erről a parancsról. Régebben, ha a fiatalok úgy érezték,
hogy a rendszer és a kormány elárulta vagy felingerelte őket, az utcákra vonultak, tüntettek és
lázongtak, így adva hangot ellenállásuknak. A politikusokat gyűlölő, a kormány vezetőit pedig
szívből megvető egyetemisták úgy adták ki magukból dühüket, hogy megkísérelték
megdönteni a rendszert. A forradalmi hangulat mostanra ideiglenesen lecsendesedett, és sok
korábbi lázadó ma már mintegy belülről munkálkodva igyekszik változásokat elérni.
De jól vigyázzunk! A harag, amely egykor utcai lázongásokra késztette a fiatalokat, még ma is
ott forrong a felszín alatt – ám ezúttal a képmutató szülők felé irányul, akik bort isznak,
miközben tizenéves gyerekeiknek vizet prédikálnak. Azt látom, hogy a jövőben különösen a
tizenévesek körében csapnak majd mind magasabbra a harag hullámai, s egy új típusú,
családon belüli demonstrációban törik át a gátakat.
A gyűlölködés egyre nagyobb teret hódít. A szülők haragra ingerlik gyermekeiket rossz
személyes példájukkal és durva, kérlelhetetlen hozzáállásukkal, minek következtében a
gyűlölet mély gyökeret ver a megértésre vágyó fiatalok szívében, és sokukat otthonaik
elhagyására, szökésre készteti.
Még az evangélium hirdetői sem menekülhetnek meg ettől a közelgő problémától. A
tinédzserkori harag és lázadás az ország legjobb családjaira is kíméletlenül lesújt, halálra
rémítve és cselekvésképtelenné téve a szülőket. Sokan nem tudják majd hogyan orvosolni a
bajt, sőt a szülők többségének az sem fér majd a fejébe, miből fakad és hogyan alakult ki ez
az egész probléma.
Egy dolog bizonyos: a szülők elárulva, elutasítva és gyűlölve érzik majd magukat. A gyűlölet és
a keserűség olyan méreteket fog ölteni, s annyira eluralkodik a fiatalságon, hogy meglátásom
szerint ez lesz a közeljövőben az amerikai nemzet legnagyobb problémája.

Családi viták a divat miatt

A divat változása a jövőben is az egyik fő oka lesz a nemzedékek közti kommunikáció
megromlásának. A változások gyors ütemétől megzavarodott szülők szigorú neveléssel
válaszolnak majd, de reakciójukból hiányozni fog a szeretet és a megértés. A fiatalok furcsa
frizurái, megdöbbentő ruhakölteményei, hanyag megjelenésük, illetve az általuk hallgatott
őrületes zenék félreértést szülnek majd. A jövő fiatalsága meg sem próbálja átgondolni a
szülők álláspontját – majdhogynem szóhoz sem hagyják majd jutni az idősebbeket. Ettől aztán
sok család zátonyra fut és katasztrófának néz elébe.
A probléma a szigort túlzásba vivő szülőket fogja a legsúlyosabban érinteni. Némely szülők a
régi normák megőrzését szolgáló igyekezetükben óriási nyomást gyakorolnak majd
gyermekeikre, s erőszakkal próbálják elérni, hogy azok az ő normáikat tegyék magukévá
viselkedés és öltözködés tekintetében egyaránt. A kortárs csoport befolyása azonban annyira
erős lesz, hogy még sok komoly gondolkodású tizenéves is inkább barátai értékrendjével
azonosul, elvetve a szülői szabályokat.
Másfelől ugyanakkor a túlontúl engedékeny szülőknek, akik hagyják, hogy tinédzser gyerekeik
úgy öltözködjenek és éljenek, ahogy nekik tetszik, hamar rá kell jönniük, hogy a tizenévesek
nem tudnak mit kezdeni az ilyen fiatalon nyakukba szakadt határtalan szabadsággal. Túl
gyorsan és túl messzire mennek majd, de ezzel egyidejűleg neheztelni fognak szüleikre, amiért
azok meg sem próbálták valamiképpen fegyelmezni őket. A szülők egyre nehezebben tudják
majd kezelni a hangulatok és divatok folytonos változását. Ez csakis természetfeletti, isteni
útmutatással lesz lehetséges, és egyedül azok tudnak majd megbirkózni a kihívással, akiknek
a mennyből adatik ehhez bölcsesség!

A szellemi üresség reakciót vált ki

A tinédzserek jövőbeli elkeseredését és lázadását meglátásom szerint sok esetben a
családokban tapasztalható szellemi üresség fogja kiváltani. Manapság a szellemükben „üres”
szülők igyekeznek lebeszélni róla gyermekeiket, hogy a „Jézusos fanatikusokhoz”
csatlakozzanak. Inkább törődnek társadalmi rangjukkal, mint gyermekeik szellemi állapotával.
A következő évtizedben a tizenévesek apokaliptikus válsághelyzetben találják majd magukat.
Egy olyan világban fognak élni, amely alapjaiban remeg és rázkódik. Háborúkról, háborúk
híréről, forrongó nemzetekről lehet majd hallani világszerte. Csapások jönnek, földrengések,
pestisjárványok és drasztikus időjárás-változások, s a fiatal lelkek megrémülnek és lebénulnak
az események láttán-hallatán. Azok a szülők, akik nem szolgáltak szellemi iránymutatással és
reménnyel gyermekeik számára, drágán megfizetnek mulasztásukért. Tizenéves gyermekeik
neheztelni fognak rájuk, amiért megfosztották őket ettől az átéléstől.
Azok a családok, amelyekből mindig is hiányzott Isten, a gyülekezeti élet, a szellemi tanítás, a
Biblia és az Isten utáni éhség, egyenesen a pusztulásba rohannak. Most nem prédikálok – ez
prófécia! Prófétai szóval jelentem ki, hogy az ilyen otthonokban nevelkedő tizenévesek
haraggal, gyűlölettel és lázadással fordulnak majd szüleik ellen.

Az ifjú radikálisok

A közeljövő radikálisai fiatalabbak lesznek a maiaknál, ezenkívül képzettebbek is, édesapjuktól
és édesanyjuktól pedig teljesen elidegenedettek. Keserű aratás vár ránk az elmúlt évek szülői
mulasztásai, apátiája, engedékenysége, a gyermekeket a széltől is megvédeni akaró
mentalitása – és egekbe szökő válási statisztikája miatt.
Az ifjú radikálisok egy része tízesztendősnél is fiatalabb lesz; „földalatti” újságjaikban maguk
szólalnak majd fel a szülők képmutatása ellen.
A nagyvárosi tinédzserbandák a jövőben fiatalabb és gonoszabb gyerekekből fognak állni, akik
sokkal jobban gyűlölik majd a szüleiket. Ezek a krimiken, tévé előtt elfogyasztott vacsorákon
és bébiszitterek keze alatt nevelkedett „bébibandák” ádáz dühvel fordulnak majd szüleik ellen.
Az ilyen kisgyermekek közül sokan már napjainkban is vadidegenként tekintetnek apjukra és
anyjukra – nem esik majd nehezükre gyűlölni is őket, hiszen vajmi keveset ismertek csak meg
az igazi szeretetből.

Egy napon meg kell fizetni a válásokért

A fennmaradásért élet-halál harcot vívó ártatlan gyermekek milliói veszítik el a csatát szüleik
válása következtében. Ma öt házasságból kettő válással végződik, de ezért egy napon komoly
árat kell majd fizetni. A válás járványszerű elterjedése közben egyre több és több gyermek
szerez komoly sérüléseket és szenved kárt. Számos „álompár” is felbontja házasságát, a
gyermekek sorsa pedig ott lóg a levegőben a két fél között.
Képzeljük csak magunk elé ezt a több millió kisgyermeket, akiknek a lelkén traumás sebet
ejtett a szülők válása és különköltözése; képzeljük csak el őket felnövekvő, tizenéves
generációként, akik immár készek arra, hogy rendezzék a számlát! Az rögződött beléjük, hogy
gyűlöljék egyik vagy akár mindkét szülőjüket, mert nem láttak maguk előtt más alternatívát. A
forradalom elvonult az utcákról, és immár bevonult az otthonokba.

Halál a szülőkre

A Biblia megjövendöli, hogy eljön a nap, amikor a fiak és leányok elárulják szüleiket, s még
halálra adni is készek lesznek őket. Mostanáig sehogy sem értettem ezt a próféciát. Valójában
arról van benne szó, hogy nemsokára hadüzenet nélküli háború indul majd a családokban, s az
embernek a saját házanépéhez tartozó gyermekek válnak legesküdtebb ellenségévé – apák
támadnak fiaik ellen, és anyák lányaik ellen, s az emberek elárulják a velük egy vérből
származókat.
Sok szülő „ezerszer is meghal” majd, amikor saját gyermekei tragikus módon elárulják.
Csakhogy ezek a gyermekek általuk jogosnak vélt indítékból cselekszenek hűtlenül. Sokuk
szülei meg sem próbáltak odaállni gyermekeik mellé és harcolni értük. Annyira lekötötték őket
saját ügyes-bajos dolgaik és elfoglaltságaik, hogy alig vagy egyáltalán nem is maradt idejük
orvosolni a gyermekeiket bántó problémákat. Sok gyermek magára maradt a gondjaival, de
képtelen volt megbirkózni velük. Sokuknak a saját szemével kellett végignéznie, hogyan
csalják egymást a szülei, hogyan hazudnak, verekednek és menekülnek el otthonról.

Fellázadnak a prédikátorgyerekek

A lázadásban felnövekvő generáció soraiban lelki munkások gyermekei is lesznek, akik egy
napon ugyancsak gyűlölettel és a következő szavakkal állnak majd oda apjuk vagy anyjuk elé:
Képmutató vagy! Másképp prédikáltál, mint ahogyan éltél. Azt mondtad, a
házasságotokat lehetetlen helyrehozni, s mégis azt vártad tőlem, hogy megadás nélkül
oldjam meg a magam lehetetlen helyzeteit. Elég volt belőled, fater! Nekem többet ne
prédikálj! Nem tudtál mit kezdeni az élet problémáival, úgyhogy nekem sincs többé mit
mondanod!
A Biblia szerint az istenfélő anyák úgy élnek, hogy leányaik felkelve áldottnak nevezik őket. A
következő évtized során ezzel szemben sok-sok édesanya annak lesz tanúja, amint leánya
felkel és megátkozza őt. Tizenéves lányok egész nemzedéke áll fel és átkoz meg egy egész
generációnyi édesanyát, akik az alkoholizmus, a szórakozás, a dohányzás, a házasságtörés és
a válás világában, az érzéki örömöknek éltek.
Vannak esetek, amikor a válás elkerülhetetlen, de Istennek ilyenkor is megvan rá a módszere,
hogy fenntartsa az egyensúlyt – és összetartsa a családot. Ha egy kibékíthetetlen helyzet
imádság és Isten ereje által oldódik meg, a gyermekek elkerülhetik a lázadást és a
keserűséget, s a válás után is tovább szerethetik mindkét szülőjüket.

Kevesebben szöknek el otthonról

A következő évtizedben kevesebb tinédzser szökik meg – inkább otthon maradnak majd, hogy
így keserítsék meg szüleik életét. A szülők többsége szeretné elkerülni a gyermek eltűnésének
bejelentésével járó kellemetlenségeket; úgy gondolják, jobb, ha otthon vannak és élik
világukat, így legalább nem kell szégyenkezniük egy szökött gyermek miatt. A szülők a
jövőben világosan közölni fogják gyermekeikkel: szükségtelen megszökniük. Inkább feladják a
harcot és beadják a derekukat: „Vigyél, amit csak akarsz és tégy, ahogy neked tetszik – csak
ne szökj el itthonról!”
Azok az indulatok, amelyek korábban csak az utcára menekülő fiatalokban dúltak, most már
számos otthonban is fellelhetőek. Lehetséges lesz lélekben szökött gyermekké válni, miközben
az illető megmarad a családon belül. Gyermekek semmibe veszik majd szüleiket, s jóllehet egy
fedél alatt élnek velük, egyetlen szót sem szólnak hozzájuk. Nem is várja majd ezt tőlük senki,
s a kölcsönös megértés és barátság lehetősége fel sem merül. Szülők és gyermekeik olyanok
lesznek egymás számára, mint a háborús zónában élő ellenségek, akik ideiglenesen
fegyverszünetet kötöttek.

Pokol vár a képmutatókra

A dohányzó, italozó és házastársukat megcsaló, közben pedig gyermekeiket erkölcsi
prédikációkkal traktáló szülők képmutatásuknak köszönhetően teljességgel el fogják veszíteni
gyermekeik feletti befolyásukat. A fiataloknak többé nem fűlik majd hozzá a foguk, hogy
olyanoknak engedelmeskedjenek, akik bort isznak és vizet prédikálnak – ehelyett elvárják,
hogy szüleik személyes példával járjanak előttük. Akik folyton koktélokat vedelnek, s egyik
cigarettát a másik után szívják, nem tudják már rávenni gyermekeiket, hogy „hagyják abba a
füvezést”. Látom, hogy a nem túl távoli jövőben az ifjúság teljes mértékben elutasít minden
szülői képmutatást.
A fiatalok kigúnyolják majd az olyan prédikátorokat, akik dohányszagúan állnak fel a
szószékre, hogy onnan a tinédzserek kábítószerezése ellen beszéljenek. Ekkor minden
szolgálattevőnek és szülőnek számot kell majd adnia, aki folyton csak mentegetőzött káros
szenvedélyei és rossz szokásai miatt, mondván, hogy azok „kevésbé bűnösek” a tizenévesek
szokásainál és bűneinél. A képmutatók papolása végképp elveszíti minden hatását.

Természetfeletti vágyódás a szeretet után

Azt látom, hogy miközben számtalan család széthullik, a válások száma egyre csak nő, és sokak élete zátonyra fut, a fiatalok országszerte sóvárogni kezdenek egy szerető család és egy meleg otthon után. Ez a vágyódás már a közvetlenül előttünk álló években is elmélyül. Mialatt a fiatalokban egyre jobban dúl a gyűlölet, és fokozódik a keserűségük, szülői szeretetért és útmutatásért fognak kiáltani.

A szeretet ellenforradalma

A Biblia megjövendöli , hogy mikor az ellenség özönvízhez hasonlóan árasztja el az országot , az Úr lelke zászlót emelt fel ellene. A családokban dúló forradalmak kellős közepén egy ellenforradalmat látok kibontakozni. Ezer meg ezer fiatal zokogó és szívszaggató kiáltása visszhangzik a fülemben, akiknek minden vágya , hogy otthonukban végre békére, biztonságra és szeretetre találjanak. És Isten ekkor közbe fog avatkozni- a lázadás közepette természetfeletti ébredés indul el a mennyből. A Szentlélek sokakat meggyógyít és helyreállít majd, számos gyermek szívét fordítja vissza szüleihez, s újjra összehozza a családokat. De ez természetesen csak azok számára adatik meg, akik meghallják a Lélek szavát és engednek neki. Látom, hogy a Szentlélek meggyógyítja az összetört családok áldozatául esett gyermekek szívét és értelmét- a kétségbeesés és a káosz kellős közepén pedig reményt és csodás gyógyulásokat látok.