Napjainkban világszerte rekordokat döntenek a drasztikus időjárás-változások. Egyes
szakértők szerint mindez az izlandi vulkánkitörésekből származó hamunak köszönhető, amely
a magas légköri áramlat útján a troposzférába került. Személyes véleményem, hogy a világ
különböző tájain tapasztalható időjárás-változások jelentős része ma még tudományosan is
magyarázható.
Az elmúlt évszázadok során földünket romboló erejű földrengések, gyilkos hőhullámok,
rettentő árvizek és egyéb szokatlan természeti katasztrófák pusztították, de a dolgok mindig
visszatértek a normális kerékvágásba.
Látásomban azt láttam, hogy az eddig tapasztalt drasztikus időjárás-változásokban vajmi
kevés volt még a természetfeletti elem, ugyanakkor azt is nagyon világosan látom, hogy a
jövőben isteni beavatkozásnak lehetünk majd tanúi világszerte. Jobb, ha felkészül az
emberiség az olyan jellegű időjárás-változásokra, amelyeket semmilyen más módon nem lehet
majd magyarázni, mint „természetfeletti eseményként”. Hamarosan ránk következik a
„nyomorúságok kezdete” a történelem legdrasztikusabb időjárás-változásai, földrengései,
árvizei és egyéb csapásai formájában, messze meghaladva minden eddig tapasztalt borzalmat.
Földrengések az Egyesült Államok területén
Az Egyesült Államokat a nem túl távoli jövőben a történelem legtragikusabb földrengése rázza
meg. Hamarosan az amerikai nemzet lesz a modern idők legjelentősebb televíziós hírének a
főszereplője, amely a történelem legerősebb és legkatasztrofálisabb kimenetelű földrengéséről
számol majd be.
Ez a természeti csapás általános pánikhangulatot és félelmet fog előidézni, s kétségkívül
kimerítőbben és részletesebben tájékoztatják majd róla a közvéleményt, mint bármelyik
korábbi földrengésről. A televíziós hálózatok megszakítják szokásos adásukat, hogy egész
napos közvetítést sugározhassanak a katasztrófáról.
Elképzelhető, hogy az Egyesült Államokbeli földrengést egy másik is megelőzi, talán Japánban,
azzal kapcsolatban azonban a legkisebb kétely sem merül fel bennem, hogy az amerikai
kontinenst valóban el fogja-e érni ez a nagy erejű földrengés. Úgy hiszem, sokkalta súlyosabb
lesz, mint az egykori San Franciscoi rengés.
Egyáltalán nem vagyok meggyőződve afelől, hogy ez a földrengés Kaliforniában következne
be, éppen ellenkezőleg: inkább úgy gondolom, ott csap majd le, ahol a legkevésbé
számítanánk rá – talán egy olyan területen, amelyet nem is tartanak számon a földrengési
övezetek között. A Richter skálán mért értéke olyan magas lesz, hogy két további erőteljes
rengést idéz majd elő. Úgy hiszem továbbá, hogy valamikor később az Aleut-szigeteket1[1] is
komoly földrengés éri, amely egy sor kisebb erejű földrengést és utórengéseket von maga
után, végig az Egyesült Államok nyugati partja mentén.
Nem kérdés számomra, hogy a jövőben egyre nagyobb erejű földrengések sújtják majd az
Egyesült Államok lakosságát és a föld más területeit is, s az elkövetkező években nagy
mértékben felerősödik a földrengéstől való félelem. Sem a kormányon belüli botrányok, sem a
háborúk híre, de még a gazdasági problémák sem váltanak ki oly mértékű aggodalmat az
emberekből, mint a földrengések. A rengésekről bekövetkezésük után néhány perccel már az
egész ország tudni fog, milliók állnak majd döbbenten és megrettenve az események előtt.
Ezreket érint majd az óriási emberveszteség és a több millió dollárra rúgó anyagi kár. Szinte
napi rendszerességgel hallhatunk beszámolókat a világ különböző pontjaira lesújtó, kisebb
erejű földrengésekről, utórengésekről és földmozgásokról. A földrengések válnak a félelem és
megdöbbenés első számú forrásává.
Földünk valósággal megrázkódik majd, minek következtében világszerte tapasztalhatunk
földrengéseket. Ez lesz az egyik olyan formája az ítéletnek, amelyre a tudósok nem találnak
ésszerű magyarázatot. Természetfeletti beavatkozás lesz ez az emberek életébe – Isten
pusztító és ítélő közbelépése, amellyel bűnbánatra és megtérésre hívja az embereket. Bárhol
és bármikor lesújthat, és nem lesz mód a megakadályozására. Az emberiség nem tehet majd
mást, minthogy csodálattal és rémülettel megadja magát Isten hatalma előtt, amely a
földrengéseken keresztül mindenki számára világossá válik.
Úgy hiszem, a közelmúltban tapasztalt nicaraguai és mexikói rengések figyelmeztetések voltak
a mennyből, hogy ez még csak a kezdet. A szeizmikus laboratóriumok még most is nap mint
nap érzékelnek utórengéseket és mozgásokat a világ különböző pontjain.
Éhínség közeleg
Még e nemzedék életében éhínség fogja sújtani a világot, és milliók halnak majd éhen.
Katasztrófákkal teli éveknek nézünk elébe, szárazságnak, árvizeknek és más természeti
csapásoknak, amelyek a világ élelmiszer-termelésének jelentős százalékát tönkreteszik.
A hó nélküli telek silány gabonatermést eredményeznek, különösen komolyra fordul a helyzet
Közép- és Nyugat-Oroszországban, Indiában, Pakisztánban, Dél-kelet Ázsia egész területén és
Afrikában.
Ideiglenesen mind a negyven hónapos afrikai szárazság, mind a hosszantartó brazíliai aszály
véget ér; bizonyos fokú enyhülés tapasztalható majd, de a helyzet ezután csak még
nehezebbre fordul. Afrikában milliókat fenyegeti majd az éhhalál.
Megcsappannak az amerikai élelmiszer-tartalékok is – részben az egész országot sújtó
szárazság és árvizek következtében. A búza-, rizs- és szójababtartalékok teljesen kimerülnek,
nem terem majd a keresletnek megfelelő mennyiségű kukorica, rizs és búza.
Nemzedékünk életében minden eddiginél riasztóbb képet mutatnak majd a népességnövekedési
statisztikák – a lakosság sokkal nagyobb ütemben fog növekedni, mint a
rendelkezésre álló élelem mennyisége. Lemaradásunk már most is behozhatatlan.
Korábban is volt már éhínség és aszály a világon – ezúttal azonban lesz egy fontos különbség.
Az eddigi években helyrebillent az egyensúly, amikor végre jó volt az aratás – most viszont
nem lesz helyreállás! Már így is túl sok rossz év áll mögöttünk, és a legrosszabb még csak
ezután következik. A helyzet tovább romlik majd, s a túlnépesedés következtében képtelenek
leszünk utolérni magunkat.
Bizonyosan erről az utolsó időkben bekövetkező éhínségről jövendöl a Szentírás is Jóel próféta
könyvében:
„Jaj, micsoda nap! Közel van már az ÚR napja, pusztulás jön a Mindenhatótól! Hiszen szemünk
előtt veszett ki az élelem, az öröm és a vígság Istenünk házából! Elszáradt az elvetett mag a
földben, üresen állnak a magtárak, beomlottak a vermek, mert nincs gabona. Hogy nyögnek
az állatok! Kóborolnak a marhacsordák, mert nincs legelőjük, a juhnyájak is sínylődnek.
Hozzád kiáltok, Uram, mert tűz égette ki a puszta legelőit, és láng perzselte fel a mező minden
fáját. A mezei vadak is hozzád sóhajtoznak, mert kiszáradtak a folyóvizek, és tűz égette ki a
puszta legelőit.” (Jóel 1,15-20)
A nyomorúságok kezdete
Egyre gyakoribbá válnak az árvizek, hurrikánok, tornádók és viharos jégesők. A következő
néhány év folyamán az Egyesült Államok területének több, mint egyharmadát katasztrófa
sújtotta övezetté fogják nyilvánítani.
Sokan úgy összegzik majd az eseményeket, hogy „elszabadult a természet”. A furcsa
természeti jelenségek a tudósokat is zavarba ejtik. Lávakitörések, vér, holdköd, furcsa jelek az
égen, például kozmikus viharok – az ilyen és ehhez hasonló, soha korábban nem látott
eseményeket sokan döbbenten szemlélik majd. A kozmoszban lebegő köd a holdat vörösre
festi, és bizonyos időszakokra teljes sötétségbe borítja a földet – mintha csak megszűnt volna
fényleni a nap.
„Eszét veszti” a természet
A természet a következő évtizedben fokozott intenzitással tombol majd dühében. Rövid
időszakokra lecsillapodik ugyan, s az emberek fellélegezhetnek, mégis, az emberiség szinte
minden nap tanúja lehet fékezhetetlen haragjának a világ valamely pontján. E rekorddöntő
fordulatok minden múltbeli csapást messze fölülmúlnak majd.
Az árvizek, hurrikánok és tornádók tönkreteszik a termést, elpusztítják a jószágokat és sok
vadon élő állatot is. Az árak ennek következtében még magasabbra szöknek, a szakértők egy
része pedig arra a következtetésre jut, hogy kezd felborulni a természet egyensúlya.
A várható időjárást egyre lehetetlenebb lesz megjósolni. Viharok törnek ki váratlanul, minden
előjel nélkül, a legdélebbre fekvő területeken rekordnak számító hideghullám söpör végig, míg
az északi régiókon élőknek sohasem tapasztalt hőségben lesz részük.
Lesznek nyugalmi időszakok, amikor az emberek ezt fogják mondani: „A dolgok ismét jó
mederben haladnak tovább, ahogyan a világ alapjainak megvettetése óta szokásuk. Semmi
különös nincs mindabban, ami most történik, úgyhogy megnyugodhatunk és lazíthatunk.”
A dogok mélyére látó, bölcs emberek azonban tudni fogják ott legbelül, hogy a furcsa
események mögött maga Isten áll, aki a természet haragjának szabadjára engedésével
próbálja rávinni az embereket, hogy kezdjenek végre az örökkévaló értékekkel foglalkozni. A
természetből feltörő ádáz erőket egyértelműen Isten hangolja össze, eljövendő haragjára és
ítéletére figyelmeztetve velük a föld lakosságát. Mintha csak az egész menny ezt kiáltaná: „Ó,
te föld! Figyelj az Ő szavára! Ő tartja kezében a föld oszlopait, és addig rázza a földet, mígnem
meghallják a hangját. Ő megüli az árvizek hullámait, Ő a szelek és nagy esők Ura!”
Az emberiség vágyva vágyik majd visszatérni a korábbi állapotokhoz, de eljön az idő, amikor
egyszerűen nem lesz többé visszatérés. Isten felkél, mint aki álmából serken fel, s lángra gyúl
haragja a hajthatatlan és bűnös emberek felé. Az idők végén az elemeket is megolvasztja
lobogó tüzével, de még mielőtt eljönne az utolsó óra, és elmúlna ez a föld, kiönti haragja
poharait. A természet Istene ítéletei útján láttatja meg hatalmát az emberiséggel és
figyelmezteti őket: meneküljenek haragja elől!
Rövid nyugalmi időszakok
A romboló erejű természeti katasztrófák idején sokak látszanak majd megtéri bűneikből, de a
rövid nyugalmi időszakok alatt úgy fog tűnni, mintha a természet „lecsillapodott” volna, s a
meleg, a napsütés és az évszaknak megfelelő, normális időjárás az embereket is nyugalommal
tölti el. A rövid fellélegzést azonban hamarosan még erőteljesebb, az addigiaknál sokkal-sokkal
rettenetesebb csapások fogják követni.
A repülőgép pilóták a légi közlekedés legborzasztóbb időjárási viszonyairól számolnak be. Soha
nem tapasztalt erejű hurrikánok támadnak, s a föld számos területén minden idők
legkeményebb telei következnek. Soha nem tombolt még olyan ítéletidő Európában, mint
amilyenekre az elkövetkezendő teleken számítani lehet.
Kimerülnek a segélyezési alapok
A segély- és katasztrófa-elhárítási alapok csaknem teljes mértékben kimerülnek; a biztosítótársaságoknak
óriási veszteséggel kell számolniuk. Azok közül, akik a mezőgazdaságból élnek,
sokan teljes anyagi csődbe jutnak.
A földrengési károk helyrehozása már önmagában is megcsappantja és kimeríti majd a
katasztrófa-elhárítási alapok javarészét. A kormányok lehetőségei is korlátozottak, és nem
létezik egyetlen kiapadhatatlan segélyforrás sem. A népeknek és nemzeteknek hamarosan
tudomásul kell venniük, hogy Istenen kívül immár senki máshoz nem fordulhatnak.
Az amerikaiak döbbenten és rémülettel fogják tapasztalni, hogy országuk katasztrófa-kezelési
alapjai mind kiürültek. Igen keserves csalódás éri majd őket ezen a területen.
Járványok
Az éhínségek, árvizek és földrengések betetőzéseként új járványok kitörése fenyegeti az
emberiséget. Súlyos kolerajárvány söpör majd végig a különböző fejletlen országokon.
Indiában és Pakisztánban ezrek és ezrek halnak majd meg az éhség és a járványok
következtében. Az alultápláltság, az éhezés és az ezzel együtt járó járványok problémájával
számos egyéb országnak is szembe kell néznie. Az élelmiszer- és segélyraktárak kevesek
lesznek e rettentő problémák megoldásához, és sokan halnak majd meg segítség hiányában. A
gyógyszerszállítmányok csupán a szükségben lévők kicsiny hányadához jutnak el.
Minden bizonnyal ez lesz az emberiség legsúlyosabb háborúja – a természet vív majd csatát az
ember ellen; és jóllehet Isten megígérte, hogy sohasem hagyja magára az emberiséget, úgy
fog tűnni, mintha igenis ez történt volna.
Viharos jégesők
A következő évtizedben ránk következő drasztikus időjárás-változások ma még
elképzelhetetlenül ádáz és viharos jégesőket is magukkal hoznak. Hatalmas jégdarabok
hullnak majd az égből és okoznak súlyos károkat. A jég nem csupán a termést teszi tönkre és
autókat zúz össze, hanem sok emberéletet is követel.
A jövőben figyeljünk oda a viharos jégesők hírére, és készüljünk fel rá, hogy az Egyesült
Államok és Kanada területén minden idők legkeményebb telei következnek rekordmennyiségű
hóval.
Az elmúlt három év feljegyzései azt mutatják, hogy a jégesők máris egyre keményebbek, s a
földre hulló jégdarabok mind nagyobbak, a jövőben azonban egyenesen elképesztő méreteket
fognak ölteni.
Furcsa jelek az égen
A Biblia előrejelzi, hogy az utolsó napokban furcsa dolgok jelennek majd meg az égbolton –
vér, tűz és gőzölgő füst. Nem ismerem teljes mértékben a Jóeli látomás jelentését, de azt
tudom, hogy amit én magam láttam, minden egyes jövendölését még inkább megerősíti. Az
égbolton és a csillagok között furcsa és megdöbbentő jelek tűnnek majd fel. Az évszázadok
során számos próféta látott egy hatalmas üstököst a földnek ütközni, hogy ennek
köszönhetően vérvörös porfelhő ül majd a tavak, folyók és óceánok fölé, illetve hogy szokatlan
jelek látszanak feltűnni az égen.
Én nem kaptam kijelentést ezzel kapcsolatban, és az Igében sem találok olyan utalást, amely
igazolná az égitestek összeütközéséről szóló látomást. Azt viszont láttam és bátran állíthatom,
mert a Szentlélek is megerősítette a szívemben, hogy Jóel próféta jövendöléseinek a
beteljesedését még ez a generáció meg fogja látni és tapasztalni!
Hitem szerint a próféták vagy kozmikus viharokat láttak, mégpedig olyan erejűeket, hogy a
földön élő embereknek úgy tetszett, mintha tűzlabdák száguldanának végig az égbolton,
kondenzcsíkszerű vonalakat húzva maguk után – vagy pedig hullócsillagok, esetleg a föld
légkörén átszáguldó üstökösök sokaságát.
A katasztrófák évtizede
De vajon mikor következnek be mindezek? Értelmes, racionálisan gondolkozó emberek
elfogadhatják-e egy dühös Isten gondolatát, aki a bűn és a romlottság miatt kiönti haragját a
földre? Vajon csakugyan megérjük a napot, amikor civilizált emberek televízióik képernyője
előtt ülve sok ezer ember életét követelő, pusztító földrengésekről kapnak hírt, vagy minden
visszatér majd a normális kerékvágásba? Szabad-e vajon átsiklanunk napjaink drasztikus
időjárás-változásain, mondván, hogy a föld szokásos körforgásának most éppen ebben a
szakaszában jár? Elvégre is, a tudósok két-három évszázaddal ez előttről is be tudnak
számolni katasztrófákról, melyek kimenetele éppoly tragikus volt, mint az e könyvben leírtak.
Hitem szerint átléptünk már azon a ponton, ahonnan nincs többé visszaút. Mostanra csaknem
minden meteorológus felvette szókincsébe a hihetetlen, rekorderejű, furcsa, elképesztő,
előreláthatatlan, az évszaknak nem megfelelő, váratlan, kiszámíthatatlan és ehhez hasonló
kifejezéseket.
A dolgok mélyére néző embereknek világszerte kezd az az érzésük támadni, hogy valaki
valahol babrál a természettel. És jóllehet az emberek többsége reménykedik benne, hogy rövid
időn belül visszaáll a normális állapot, mások – hozzám hasonlóan – maximálisan meg vannak
győződve afelől, hogy még csak ízelítőt kaptunk a ránk váró előreláthatatlan és szokatlan
természeti jelenségekből és katasztrófákból.
Hogy pontosan mikor következnek be mindezek, nem tudom, de nem egyszerre fog minden
megtörténni. Isten természetfeletti módon, erős kezével, maga fogja összehangolni haragja
poharainak a kitöltetését. Maximálisan bizonyos abban vagyok csupán, hogy a Szentlélek indít
rá: figyelmeztessek minden rám hallgatót, hogy ezek a dolgok közelednek, s a körülmények a
jövőben egyre rosszabbá válnak majd.
A látásom ebben a részében leírtak némelyike már a következő néhány évben valósággá válik,
míg más előre jelzett katasztrófák továbbra is váratnak magukra, ám ezek is kétségkívül
végbemennek. Egy dolog felől biztosíthatom az olvasót: az időjárási viszonyok terén semmi
egyébre nem számíthatunk, mint általános rosszabbodásra, a földrengések számának
emelkedésére és megmagyarázhatatlan katasztrófákra – csupán rövid, lélegzetvételnyi
szünettel. Bizonyosan tudom, hogy ez az igazság!
